Az oktatási jogok biztosának oldalán érdekes kutatásra bukkantunk.
Döcögősen halad az óra, ha a diákok folyamatosan beszélgetnek, feleselnek, ezért a tanárnak valahogyan helyre kell állítani a rendet, amihez többféle eszközt is bevethet.
Az oktatási jogok biztosának oldalán szereplő felmérés szerint a tanárok leggyakrabban úgy próbálják kezelni a helyzetet, hogy óra után elbeszélgetnek a renitens diákokkal. A felmérésben résztvevő pedagógusok mintegy 45 százaléka szétülteti a beszélgető tanulókat, 30 százalékuk pedig többletfeladatot ad nekik.
A tanárok 11,6 százaléka valamilyen erős hanghatással töri meg a pusmogást, például valamilyen tárggyal az asztalra csap. Az adatokból az is kiderült, hogy a pedagógusok 7-9 százalékánél fordult elő, hogy a rendetlen diákot kiküldte az óráról, és 2-3 százalékuk adott egyest a tanulónak az órai viselkedése miatt.
Fontos, hogy a köznevelési törvény értelmében nemcsak a fizikai agresszió tilos a pedagógus részéről, hanem a rendetlen, feleselő diákot még a tanóráról sem küldheti ki és az érdemjegy sem lehet fegyelmezési eszköz a közoktatási törvény szerint.
A diákok fegyelmezésével részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
