Többek között azért, mert nem rendelkeztek a működéshez szükséges pénzügyi eszközökkel, megalapozatlan költségvetéseket nyújtottak be és fiktív tanulói jogviszonyok alapján állami támogatást igényeltek.
Súlyos jogsértéseket találtak a Tudásfa Felnőttoktatási Gimnázium és Általános Iskola budapesti, szigetszentmiklósi, bajai és pécsi tagintézményeinek esetében – írta meg az Átlátszó.
A Tudásfa Felnőttoktatási Gimnázium és Általános Iskola az ország különböző pontjain 14 tagintézménnyel rendelkezik.
Az első furcsaságok 2023-ban a Baranya Vármegyei Tagintézményben kezdődtek; ekkor ugyanis felszólították az iskolát a jogszerű állapotok visszaállítására és közigazgatási bírságot is kiszabtak, az intézmény ugyanis valótlan adatokat közölt. Többek között bizonyos szerződéseket nem pedagógusok írták alá, vagy nem is abban az intézményben tanítottak, ahová bejelentették őket. De fiktív vagy már kijelentkezett diákoknak is rögzítettek érdemjegyeket.
Nem változtak az állapotok, így 2024 májusában hivatalosan visszavonta a Baranya Vármegyei Kormányhivatal a Tudásfa működési engedélyét. Az intézményt ugyanakkor a Kormányhivatal még május előtt bezárathatta volna, mivel a 2023-as eset után 2024 márciusában is vizsgálatot indítottak, ezt azonban Sajóhelyi Gábor, az iskola igazgatója akadályoztatta, mivel hónapokig nem volt elérhető a hatóságok számára.
Fiktív diákok, nem létező pedagógusok
Megállapították, hogy az intézmény valótlan adatokat közölt: előfordult, hogy a szerződéseket nem a pedagógusok írták alá, vagy nem abban a tagintézményben tanítottak, ahová lejelentették őket. Néhány pedagógus esetében kiderült, hogy soha nem is tanított a Tudásfában. Emellett fiktív és már kijelentkezett diákoknak is rögzítettek érdemjegyeket, továbbá nem volt hely, ahol a hivatalos adatokat – tanúsítványokat, bizonyítványokat – egy helyen tárolhattak volna, és megnehezítették a diákok hozzáférését a bizonyítványaikhoz, amikor azok át szerettek volna jelentkezni máshová.
Ezen felül jóval később kezdték a tanévet, mint szeptember elseje, és több évfolyamot is összevonva oktattak, tanóra tömbösítésekkel, ami miatt hátrányba kerültek.
Ezek az esetek nem voltak egyedülállóak. Kiderült, hogy szinte minden tagintézményben ugyanezzel az eljárással kezelték az ügyeket.
Visszavont működési engedély
A Pest Vármegyei Kormányhivatal döntése, hogy visszavonja a Tudásfa működési engedélyét és egyúttal törli azt az egyházi, magán és nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézmények nyilvántartásából 2024. július 18-án vált véglegessé. Az eljárás során azt is nézték, hogy a fenntartó rendelkezik-e a működéshez szükséges pénzfeltételekkel.
Sajóhelyi Gábor akkor azt nyilatkozta, hogy a fenntartó elleni peres eljárás miatt, nem tud az anyagi feltételek hiteles igazolására vonatkozó dokumentumot bemutatni. Az újabb hivatali megkeresésre 2024. júniusában az igazgató elküldte az intézmény módosított költségvetését, amely szerint a 2024. évre több mint 85 millió forint bevétel áll rendelkezésre Emmi támogatás jogcímén, valamint 106 millió forint kölcsön.
A Magyar Államkincstár egy korábbi határozatában viszont elutasította a fenntartó 2024. évre vonatkozó támogatás megállapítására irányuló kérelmét, és a 2024. évben január-február hónapokra folyósított több mint 85 millió forint (plusz 3 millió forint kamat) visszafizetésére kötelezte a fenntartót, valamint felfüggesztette az állami finanszírozását, mivel megállapította a Kormányhivatal, hogy a fenntartó az intézményt csak költségvetési forrásból működteti és nem rendelkezik saját pénzeszközzel, nem bocsát vagyonelemeket a tanintézmény működésének biztosítására.
Mindezek mellett a fenntartó olyan diákok után igényelt állami támogatást, amelyeknek soha nem jártak az iskolába, illetve nem volt tanulói jogviszonyuk. A jogszerűtlenül megigényelt állami támogatásból nem csupán a pedagógusok bérére költöttek, hanem ebből finanszírozták a fenntartó képviseletét ellátó személy személyes kiadásait is.
A történet pikantériája mégis az, hogy bár idén februártól júniusig az iskola igazgatója és a Tudásfa Oktatási Nonprofit kft. ügyvezetője Sajóhelyi Gábor volt, a korábbi ügyvezetői pozíciót egy korábbi hasonló csalás ügyében érintett személy lánya vezette. Az alapítvány által fenntartott oktatási intézményt a hatóság 2015-ben megszüntette és a Tudásfánál is megjelenő hasonló szabálytalanságok miatt a nyilvántartásból törölte.
Erről itt olvashattok:
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
