Négyből négy magyar diák érmet szerzett a szaúdi Nemzetközi Mesterséges Intelligencia Diákolimpián

Szeptember 8-12. között mérték össze a tudásukat a diákok egy új típusú diákolimpián Szaúd-Arábia fővárosában.

  • Székács Linda

"Négy magyar versenyző négy medált szerzett az első olyan mesterséges intelligenciára fókuszáló diákolimpián, amelyen nem csapatban, hanem egyéni versenyzésben mérték össze tudásukat" - tudatta az Eduline szerkesztőségével a Neumann Társaság.

Az első Nemzetközi Mesterséges Intelligencia Diákolimpiát szeptember 8-12. között tartották Szaúd-Arábia fővárosában, Rijádban.

A megmérettetésen 25 ország mintegy száz versenyzője vett részt. A magyar csapatot a Neumann Társaság és az ELTE Informatikai Kara készítette fel a versenyre.

"A középiskolás diákokra összpontosító IAIO célja a világ minden tájáról érkező fiatal tehetségek felfedezése és támogatása a mesterséges intelligencia területén. Ez a nemzetközi verseny lehetőséget kínál a diákoknak ahhoz, hogy megmutassák képességeiket a mesterséges intelligencia olyan szakterületein, mint a számítógépes látás, a robotika, a gépi tanulás, a neurális hálózatok/mély tanulás és a természetes nyelvfeldolgozás" - írják a lapunknak küldött közleményben.

A verseny első fordulójában a diákok az elméleti felkészültségükről, míg a második fordulóban a gyakorlati tudásukról adtak számot.

  • Aranyérmet szerzett Labancz Benedek, a Kecskeméti Bolyai János Gimnázium 12. osztályos tanulója.
  • Ezüstérmes lett Christ Miranda Anna, a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium 12., és Szilágyi Balázs, a Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium 11. osztályos tanulója.
  • A delegáció legfiatalabb tagja, a 10. osztályos Ungár Vince pedig bronzérmes lett. Ő a Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium tanulója.

 

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.