Négyből négy magyar diák érmet szerzett a szaúdi Nemzetközi Mesterséges Intelligencia Diákolimpián

Szeptember 8-12. között mérték össze a tudásukat a diákok egy új típusú diákolimpián Szaúd-Arábia fővárosában.

  • Székács Linda

"Négy magyar versenyző négy medált szerzett az első olyan mesterséges intelligenciára fókuszáló diákolimpián, amelyen nem csapatban, hanem egyéni versenyzésben mérték össze tudásukat" - tudatta az Eduline szerkesztőségével a Neumann Társaság.

Az első Nemzetközi Mesterséges Intelligencia Diákolimpiát szeptember 8-12. között tartották Szaúd-Arábia fővárosában, Rijádban.

A megmérettetésen 25 ország mintegy száz versenyzője vett részt. A magyar csapatot a Neumann Társaság és az ELTE Informatikai Kara készítette fel a versenyre.

"A középiskolás diákokra összpontosító IAIO célja a világ minden tájáról érkező fiatal tehetségek felfedezése és támogatása a mesterséges intelligencia területén. Ez a nemzetközi verseny lehetőséget kínál a diákoknak ahhoz, hogy megmutassák képességeiket a mesterséges intelligencia olyan szakterületein, mint a számítógépes látás, a robotika, a gépi tanulás, a neurális hálózatok/mély tanulás és a természetes nyelvfeldolgozás" - írják a lapunknak küldött közleményben.

A verseny első fordulójában a diákok az elméleti felkészültségükről, míg a második fordulóban a gyakorlati tudásukról adtak számot.

  • Aranyérmet szerzett Labancz Benedek, a Kecskeméti Bolyai János Gimnázium 12. osztályos tanulója.
  • Ezüstérmes lett Christ Miranda Anna, a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium 12., és Szilágyi Balázs, a Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium 11. osztályos tanulója.
  • A delegáció legfiatalabb tagja, a 10. osztályos Ungár Vince pedig bronzérmes lett. Ő a Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium tanulója.

 

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.