Fontos cél a köznevelésben a "gyerekek nemzettudatának, személyes identitásának formálása".
Országossá válik a nemzeti emlékezetpedagógiai program, amelynek célja, hogy minden gyerek legalább egyszer iskolai szervezésben eljusson egy nemzeti vagy történelmi emlékhelyre - mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerdán Budapesten.
A kezdeményezés a 7. évfolyamtól a 11. évfolyamig 78-80 ezer tanulót érint mintegy háromezer osztályban, és hatvan tankerületi központ és negyvenhét nemzeti emlékhely vesz részt benne. A 2024/25-ös tanévben a kormány egymilliárd forint forrást biztosít arra, hogy ezek a gyerekek legalább egyszer eljussanak (ingyen) egy nemzeti emlékhelyre, ami a miniszterelnök-helyettes szerint egyesíti
"A diákokat korszerű eszközökkel és szakszerű idegenvezetéssel ismertetik meg a nemzeti és történelmi emlékhelyekkel, a konkrét történelmi események, nemzetünk nagyjainak és hőseinek életpéldája személyesen és élményszerűen átélhetővé válik" - mondta.
Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevelési helyettes államtitkára szerint a köznevelésben fontos cél "a gyerekek nemzettudatának, személyes identitásának formálása, a legjobb tudásátadási módszer pedig az élmény".
Móczár Gábor, a programot kezdeményező és koordináló Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója azt mondta, a programot azért indítják 7. osztálytól, mert ekkor már van olyan alaptudása a gyerekeknek, amelyre építkezni lehet a történelmi emlékművek, nemzeti emlékhelyek látogatásakor.
A programra szeptemberre már 15 500 gyerek jelentkezett, az iskoláknak pedig nem kerül pénzbe a részvétel.
Novák Blanka 15 éves kora óta kutat, goji bogyóval foglalkozó projektje pedig már gimnazistaként Stockholmba, a Nobel-díjátadóra repítette, ahol Magyarországot képviselte. A fiatal kutatóval a Brain Baron készítettünk rövid interjút.
Balatoni Katalin szerint az iskolák önkormányzati fenntartásba való visszaadása nem lenne jó megoldás, több településen ugyanis nincs meg az intézmények működtetéséhez szükséges szakmai háttér.
A technikumban tanulóknak kötelezően maradniuk kell 13. évfolyamon, hogy érettségi bizonyítványt kapjanak, és ötödik tárgyként le kell tenniük a szakmai vizsgát, még akkor is, ha már most tudják, hogy nem szeretnének a pályán maradni. Ezen változtatna most a Civil Közoktatási Platform.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán arról is beszélt, hogy olyan továbbképzései rendszert szeretnének kialakítani a pedagógusoknak, amely igazodik a helyi igényekhez és mentes az ideológiai befolyástól.
@eduline.hu Bemutatkozik Sutyi, az ELTE bölcsész macskája🐱 #cica #cutecat #magyar #magyartiktok #fy ♬ eredeti hang - eduline.hu
Brassói Sándor lemondása úgy tűnik már meg is van, ki tölti majd be az Oktatási Hivatal vezetői pozícióját.
Habár hivatalosan még nem kezdődött el a felvételi időszak, már most érdemes nézegetni az intézmények honlapját, egyes iskolák ugyanis már közzétették, mikor várják a leendő tanulókat nyílt napjukra.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
