Egymilliárd forintot biztosít a kormány, hogy a diákok legalább egyszer eljussanak az iskolájukkal egy nemzeti emlékhelyre

Fontos cél a köznevelésben a "gyerekek nemzettudatának, személyes identitásának formálása".

  • Eduline/MTI

Országossá válik a nemzeti emlékezetpedagógiai program, amelynek célja, hogy minden gyerek legalább egyszer iskolai szervezésben eljusson egy nemzeti vagy történelmi emlékhelyre - mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerdán Budapesten.

A kezdeményezés a 7. évfolyamtól a 11. évfolyamig 78-80 ezer tanulót érint mintegy háromezer osztályban, és hatvan tankerületi központ és negyvenhét nemzeti emlékhely vesz részt benne. A 2024/25-ös tanévben a kormány egymilliárd forint forrást biztosít arra, hogy ezek a gyerekek legalább egyszer eljussanak (ingyen) egy nemzeti emlékhelyre, ami a miniszterelnök-helyettes szerint egyesíti

  • az iskolai történelemórát,
  • a történelmi emlékhelyek emlékezetpedagógiai jó gyakorlatát
  • és a tanórákon kívüli közösségteremtést is.

"A diákokat korszerű eszközökkel és szakszerű idegenvezetéssel ismertetik meg a nemzeti és történelmi emlékhelyekkel, a konkrét történelmi események, nemzetünk nagyjainak és hőseinek életpéldája személyesen és élményszerűen átélhetővé válik" - mondta.

Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevelési helyettes államtitkára szerint a köznevelésben fontos cél "a gyerekek nemzettudatának, személyes identitásának formálása, a legjobb tudásátadási módszer pedig az élmény".

Móczár Gábor, a programot kezdeményező és koordináló Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója azt mondta, a programot azért indítják 7. osztálytól, mert ekkor már van olyan alaptudása a gyerekeknek, amelyre építkezni lehet a történelmi emlékművek, nemzeti emlékhelyek látogatásakor.

A programra szeptemberre már 15 500 gyerek jelentkezett, az iskoláknak pedig nem kerül pénzbe a részvétel.

 

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.