A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a jogszabály komoly alkotmányos aggályokat vet fel.
Hosszú levelet írt a PDSZ a Belügyminisztériumnak, amelyben részletesen kifejtették, jogilag több ponton is kifogásolható az a kormányrendelet, amelynek értelmében a diákok mobiljait minden reggel be kell gyűjteni az iskolában és csak a tanítás végén lehet visszaadni.
A PDSZ szerint a jogszabály nemcsak a diákok magántulajdonhoz való jogát sérti, hanem a pedagógusokra hárítja a begyűjtött telefonokért való felelősséget, amely jelentős anyagi és jogi kockázatot jelent számukra.
Nem várható el, hogy több millió forint értékű eszközökért vállaljanak teljes körű felelősséget, különösen olyan esetekben, amikor az iskolák nem rendelkeznek megfelelő biztosítással, és a telefonok sérülése vagy eltűnése esetén a megőrzésre kijelölt intézményi dolgozók nem tudják a károkat megtéríteni. Az eszközök begyűjtésére, biztonságos tárolására, és azonosítható módon történő visszaadására vonatkozó garanciákat a jogszabály nem tartalmazza
- írták, majd kitértek arra is, hogy a rendelet sértheti az iskolák és a pedagógusok szakmai autonómiáját, hiszen korábban a telefonok használatát az iskolák saját maguk a házirendjükben szabályozták.
A PDSZ hangsúlyozta, hogy a telefonok ilyen jellegű korlátozása ellehetetleníti a digitális kultúra tanítását, ahol a digitális eszközök tudatos használatára tanítanának, ezáltal a NAT céljai megkérdőjeleződnek.
Az Eduline-on korábban írtunk arról, hogy több iskolában is az utolsó napokban kapkodtak, hogyan oldják meg a telefonok központi begyűjtését és zárható helyen történő tárolását. Volt olyan intézmény, ahol a könyvtárban osztályonként dobozokban fogják betenni a mobilokat, de akadt olyan általános iskola is, ahol az utolsó napokban építettek zárható szekrényeket. Egy fővárosi intézményben a tanáriban levő zárható szekrénybe kell felvinni dobozba az első órán összegyűjtött telefonokat, mert ott van az épületben zárható szekrény.
A témával részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
