A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a jogszabály komoly alkotmányos aggályokat vet fel.
Hosszú levelet írt a PDSZ a Belügyminisztériumnak, amelyben részletesen kifejtették, jogilag több ponton is kifogásolható az a kormányrendelet, amelynek értelmében a diákok mobiljait minden reggel be kell gyűjteni az iskolában és csak a tanítás végén lehet visszaadni.
A PDSZ szerint a jogszabály nemcsak a diákok magántulajdonhoz való jogát sérti, hanem a pedagógusokra hárítja a begyűjtött telefonokért való felelősséget, amely jelentős anyagi és jogi kockázatot jelent számukra.
Nem várható el, hogy több millió forint értékű eszközökért vállaljanak teljes körű felelősséget, különösen olyan esetekben, amikor az iskolák nem rendelkeznek megfelelő biztosítással, és a telefonok sérülése vagy eltűnése esetén a megőrzésre kijelölt intézményi dolgozók nem tudják a károkat megtéríteni. Az eszközök begyűjtésére, biztonságos tárolására, és azonosítható módon történő visszaadására vonatkozó garanciákat a jogszabály nem tartalmazza
- írták, majd kitértek arra is, hogy a rendelet sértheti az iskolák és a pedagógusok szakmai autonómiáját, hiszen korábban a telefonok használatát az iskolák saját maguk a házirendjükben szabályozták.
A PDSZ hangsúlyozta, hogy a telefonok ilyen jellegű korlátozása ellehetetleníti a digitális kultúra tanítását, ahol a digitális eszközök tudatos használatára tanítanának, ezáltal a NAT céljai megkérdőjeleződnek.
Az Eduline-on korábban írtunk arról, hogy több iskolában is az utolsó napokban kapkodtak, hogyan oldják meg a telefonok központi begyűjtését és zárható helyen történő tárolását. Volt olyan intézmény, ahol a könyvtárban osztályonként dobozokban fogják betenni a mobilokat, de akadt olyan általános iskola is, ahol az utolsó napokban építettek zárható szekrényeket. Egy fővárosi intézményben a tanáriban levő zárható szekrénybe kell felvinni dobozba az első órán összegyűjtött telefonokat, mert ott van az épületben zárható szekrény.
A témával részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
