A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a jogszabály komoly alkotmányos aggályokat vet fel.
Hosszú levelet írt a PDSZ a Belügyminisztériumnak, amelyben részletesen kifejtették, jogilag több ponton is kifogásolható az a kormányrendelet, amelynek értelmében a diákok mobiljait minden reggel be kell gyűjteni az iskolában és csak a tanítás végén lehet visszaadni.
A PDSZ szerint a jogszabály nemcsak a diákok magántulajdonhoz való jogát sérti, hanem a pedagógusokra hárítja a begyűjtött telefonokért való felelősséget, amely jelentős anyagi és jogi kockázatot jelent számukra.
Nem várható el, hogy több millió forint értékű eszközökért vállaljanak teljes körű felelősséget, különösen olyan esetekben, amikor az iskolák nem rendelkeznek megfelelő biztosítással, és a telefonok sérülése vagy eltűnése esetén a megőrzésre kijelölt intézményi dolgozók nem tudják a károkat megtéríteni. Az eszközök begyűjtésére, biztonságos tárolására, és azonosítható módon történő visszaadására vonatkozó garanciákat a jogszabály nem tartalmazza
- írták, majd kitértek arra is, hogy a rendelet sértheti az iskolák és a pedagógusok szakmai autonómiáját, hiszen korábban a telefonok használatát az iskolák saját maguk a házirendjükben szabályozták.
A PDSZ hangsúlyozta, hogy a telefonok ilyen jellegű korlátozása ellehetetleníti a digitális kultúra tanítását, ahol a digitális eszközök tudatos használatára tanítanának, ezáltal a NAT céljai megkérdőjeleződnek.
Az Eduline-on korábban írtunk arról, hogy több iskolában is az utolsó napokban kapkodtak, hogyan oldják meg a telefonok központi begyűjtését és zárható helyen történő tárolását. Volt olyan intézmény, ahol a könyvtárban osztályonként dobozokban fogják betenni a mobilokat, de akadt olyan általános iskola is, ahol az utolsó napokban építettek zárható szekrényeket. Egy fővárosi intézményben a tanáriban levő zárható szekrénybe kell felvinni dobozba az első órán összegyűjtött telefonokat, mert ott van az épületben zárható szekrény.
A témával részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
