Nem veszik el a diákok digitális eszközeit a budapesti Madách Imre Gimnáziumban

Azt írják, az iskola célja a digitális kultúra helyes használatára nevelés, nem pedig a tiltás.

  • Székács Linda

A rendelet ellenére nem veszik el a digitális eszközöket a diákoktól a budapesti Madách Imre Gimnáziumban - írja az iskola bejegyzésére hivatkozva a Telex.

Ahogy arról korábban az Eduline-on is beszámoltunk, a Magyar Közlönyben megjelentek szerint a szeptemberben kezdődő 2024/25-ös tanévtől kezdve bizonyos eszközöket tanítási időben tilos lesz használni, míg más eszközöket - beleértve az okostelefont, tabletet, laptopokat - az iskola jogosult lesz elvenni, és ezeket csak korlátozottan, tanári engedéllyel lehet majd elővenni. Ebben az esetben ezt rögzíteni kell majd a tanulmányi rendszerben, beleértve “a birtoklás és a használat célját, az engedély érvényességének időtartamát és a birtokolható eszközt" is.

A Madách Imre Gimnázium a bejegyzésében ugyanakkor azt írja, az intézmény célja a digitális kultúra helyes használatára való nevelés, nem pedig a tiltás. Az eszközöket bármelyik óra során alkalmazhatják, ezért az álladó beadás-kivétel életszerűtlen lenne.

"A mobiltelefonok iskolai használatát, a kép- és hangrögzítés korlátait házirendünk már régóta tartalmazza, amit eddig is betartattunk. Ennek érvényesítése szigorúbb lesz. Kérünk minden diákot, hogy órai magatartásával senki se kockáztassa azt, hogy az okos eszközöket a tanítás előtt el kelljen venni" - szerepel a honlapon.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.