Két ezüstérmet és egy összetett harmadik helyezést zsebeltek be a magyar diákok az első MI diákolimpián

A versenyt augusztus 9-15. között rendezték meg Bulgáriában.

  • Székács Linda

A magyar középiskolások két ezüstérmet szereztek, emellett összetett harmadik helyezést értek el a bulgáriai Burgaszban rendezett Nemzetközi Mesterséges Intelligencia Diákolimpián - írja a honlapján az ELTE.

A versenyt első alkalommal, augusztus 9-15. között rendezték meg, azon hat kontinens 37 országának összesen 44 csapata mérettette meg magát. Magyarországról két csapat indult. A csapattagok kiválasztása és felkészítése a Neumann Társaság Tehetséggondozási Szakosztályának és az ELTE Informatikai Karának együttműködésével valósult meg válogatóverseny és felkészítőtábor formájában.

A verseny három területre összpontosított: a természetesnyelv-feldolgozásra (NLP), valamint a gépi tanulásra és a gépi látásra. A csapatok tudományos és gyakorlati fordulóban mérték össze tudásukat.

"A gyakorlati fordulót Maria Ilieva, Bulgária közkedvelt énekesnőjének közreműködésével tartották. Ő készített egy különleges remixet a Love című dalából, a résztvevők feladata pedig az volt, hogy MI-eszközök felhasználásával a rendelkezésre álló négy óra alatt egyedi lemezborítót és videoklipet generáljanak" - írják.

Az egyetem közlése szerint Burgaszban mindkét magyar csapat ezüstérmet szerzett a tudományos feladatokban (rajtuk kívül a kínai, vietnámi, mongol és észt csapatok értek el ugyancsak ezüstöt), a gyakorlati feladatokért pedig az 1-es csapat kapott ezüstérmet. Az összesítésben ez utóbbi csapat a 3. helyet szerezte meg.

A két csapat tagjai Vajda Ádám, Szilágyi Balázs, Kovács-Bánhalmi Hédi Zita és Ungár Vince, illetve Christ Miranda Anna, Lehotai Gergely, Molnár István Ádám és Nagy Dávid Leonárd voltak. A csapatokat Huszár Ferenc, a Cambridge-i Egyetem docense és Szalay Gergő, az ELTE Informatikai Kar PhD-hallgatója vezette.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.