Hitelt vesznek fel a magyar családok az iskolakezdés miatt

Jellemzően 50-150 ezer forint közötti összeget, amiből a szükséges tanszerek és ruházat beszerzését finanszírozzák.

  • Székács Linda

Már júniusban és júliusban is azért igényeltek hitelt a magyar családok, hogy abból finanszírozzák a szeptemberi iskolakezdést - írja a lapunknak küldött közleményében a Provident Pénzügyi Zrt.

Annak ellenére, hogy a hiteligénylők száma júniusban 2,5 százalékkal, júliusban pedig 11,3 százalékkal volt alacsonyabb, mint tavaly, a magyar családok jelentős része támaszkodik továbbra is 50-150 ezer forint közötti kölcsönökre a tanévkezdéshez szükséges tanszerek beszerzéséhez

Bár az iskolaév hivatalosan csak szeptember 2-án kezdődik, a Provident Pénzügyi Zrt. tanácsadóinak tapasztalata szerint a családok már jó előre gondolnak rá és lényegében az előző tanév lezárását követően elkezdik tervezni az őszi tanévnyitással kapcsolatos teendőket. A szülők szerint a megfelelő tanszerek és segédeszközök beszerzése szinte minden családban olyan komoly anyagi kiadással jár, amellyel érdemes tudatosan tervezni

- írják.

Az adatok szerint elsősorban a kelet-magyarországi régióban és Budapesten lévő tanácsadók számoltak be arról, hogy az iskolakezdés miatt megemelkedett a hitelkérelmek száma, de több dél- és nyugat-magyarországi kisvárosokban is hasonló trendeket tapasztalnak.

Az iskolatáska, illetve egyéb, az iskolához kapcsolódó, nagyobb kiadást jelentő eszközök (például tolltartó, számológép, egyéb felszerelések) beszerzése okozza a legnagyobb kihívást az érintett szülők 70 százalékának, míg a válaszadók 64 százaléka a szükséges ruházat beszerzését tartja a leginkább megterhelőnek.

A kisebb, mindennapi tanszerek (füzetek, tollak, ceruzák) beszerzése a válaszadók 50 százalékának okoz anyagi nehézséget, míg a sportszerek megvételét 15 százalék érezte nagy kiadásnak. 8 százalék az osztálypénz befizetését is nehezen tudja megoldani.

Az iskolakezdéssel kapcsolatos költségek fedezésére a hitelfelvevők 45 százaléka 100 és 150 ezer forint közötti összeget vesz fel, de hasonló arányban (44 százalék) vannak azok is, akik 50 és 100 ezer forint közötti kölcsönt igényeltek. A válaszadók 9 százalékának az iskolakezdéshez pedig 150 és 200 ezer forint közötti hitelre van szüksége a felmérés eredményei szerint.

 

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.