Szexista megjegyzéseket tett a diákokra, mégis a panaszt tevő pedagógust és szociális munkást lehetetlenítették el

A belső vizsgálat után arra jutott a budapesti Jaschik Álmos Művészeti Szakgimnázium és Technikum vezetősége, hogy a problémákat jelző osztályfőnök és a szociális munkás hibázott egy a diákokra szexista megjegyzéseket tevő, az órákon abortuszról szóló filmet vetítő tanár ügyében.

  • Székács Linda

Szexistán viselkedett, abortuszról szóló filmet vetített a diákoknak, "kicsimnek" és "babámnak" szólította őket - többek között erről számoltak be a Jaschik Álmos Művészeti Szakgimnázium és Technikum diákjai az egyik pedagógusról a Telexnek.

A pedagógus két és fél évig tanított az iskolában, osztálya is volt; tizedikeseket vett át az előző tanévben. Az osztályába járó egyik diák a Telexnek azt mondta; nem akarták, hogy ő legyen az osztályfőnökük, mert már akkoriban is számos panasz érkezett rá. Amellett, hogy nagyon vallásos volt és megpróbálta a nézeteit a diákokra erőltetni - többek között azt mondta nekik, hogy ha teherbe esnek, ne menjenek abortuszra - az alapján osztályozott, hogy ki mennyire fejlett testileg, babámnak és kicsimnek szólította a diákokat és megjegyezte, hogy mennyit változott a testük. De rendszeresen panaszkodtak a diákok arra is, hogy a tanárnak merevedése volt az órán.

A lapnak nyilatkozók szerint annak ellenére, hogy a pedagógus viselkedésére több diák és szülő is rendszeresen panaszkodott, az iskola mégis az ügyet jelző tanárt és szociális munkást lehetetlenítette el, akik amellett, hogy a diákok megkeresését követően beszéltek a munkaközösség vezetőjével, jelezték a problémát az érintett tanárnak és az igazgatónak is.

A tanár és a szociális segítő azt kérték, a gyerekek írjanak listát arról, miért érzik rosszul magukat a bepanaszolt tanár társaságában. Az iskola 30 osztályából 8 élt a lehetőséggel.

Az egyik diák szerint náluk 25 diákból 15 negatív véleményt írt a pedagógusról. Sérelmezték, hogy kivételez a nőiesebb lányokkal és hogy azt kéri tőlük; járjanak templomba és gyónjanak, egy szülő pedig azt írta; a gyereke hetek óta retteg az órákon vetített filmektől, „nem akar bemenni az abortuszos órákra”.

A panaszokat a szociális segítő és a pedagógus továbbították az igazgatónak, január végén pedig összehívtak egy megbeszélést, amin részt vettek a panaszt tevők, az egyik igazgatóhelyettes, az igazgató és a bepanaszolt tanár. Ezen a megvádolt tanár mindent tagadott, a megbeszélés eredménye mindössze az lett, hogy mindenkinek kiosztották a feladatát a következő két hétre, valamint az igazgató vállalta, hogy meglátogatja a bepanaszolt tanár óráját.

Végül az érintett pedagógus a megbeszélés után három nappal azonnali hatállyal felmondott a tankerületnél.

A panaszok a szociális segítőn keresztül eljutottak a kerületi gyermekjóléti szolgálathoz is, ami továbbította a problémát az illetékes Dél-Pesti Tankerületi Központ vezetőjének. Az iskola és a gyermekjóléti szolgálat vezetése ezt követően megbeszélést tartottak; a szolgálat ezen tudta meg, hogy az érintett pedagógus idő közben felmondott, az iskolában pedig belső vizsgálatot rendeltek el. Az igazgató ennek idejére azt kérte; a szociális segítő ne menjen be az intézményébe. Ő egyébként nem az intézmény, hanem a gyermekjóléti szolgálat alkalmazottja volt.

Február 12-én fegyelmi tanács kezdte el vizsgálni az ügyet, az eljárás március 6-án fejeződött be azzal a megállapítással, hogy a panaszt tevő szociális segítő és tanár hiába tudtak a problémákról, nem jelezték a bajt tavaly szeptembertől egészen idén januárig.

A vádakra semmilyen bizonyítékot nem tudtak bemutatni, és bár azt az iskola vezetősége elismerte, hogy voltak, akik szexistának tartották a pedagógus megjegyzéseit, az abortuszról szóló film a vizsgálat szerint "a tananyaghoz kapcsolódó dokumentumfilm volt."

Az igazgató nem engedte a korábbi szociális segítőt visszatérni az iskolába, helyette másik szociális segítőt kért, holott a vádak ellenére a Telex szerint az érintett szociális segítő már a tavalyi év elején megkereste az intézményvezetőt a tanár viselkedése miatt. Sőt, az egyik érintett osztály osztályfőnöke már tavaly márciusban jelezte a problémákat, és dokumentumok vannak arról, hogy az igazgatóhelyettes levélben azt válaszolta; már többször beszélt a bepanaszolt pedagógussal arról, milyen témákat vihet be a tanterembe, és mit nem (család, hit, magánélet, saját problémák). Az igazgatóhelyettes azt is megígérte, hogy újra elbeszélget a tanárral.

A panaszt tevő tanár ellen ennek ellenére fegyelmi eljárás indult és megrovást kapott. Ezt bár a tankerület később visszavonta, a pedagógus határozott idejű szerződése július 31-én lejárt, az igazgató pedig már áprilisban jelezte, hogy azt nem fogják meghosszabítani. Ezt azzal indokolta, hogy egy gyesen lévő kolléga visszamegy tanítani, így nem lesz rá szükség, ugyanakkor a Telex szerint a gyesen lévő pedagógus legkorábban januártól mehet vissza az iskolába.

Az ellehetetlenített tanár kilencedikes osztálya petíciót indított annak érdekében, hogy hosszabbítsák meg a szerződését. Ezt 540-en írták alá.

Az ügyben az iskola igazgatója és a bepanaszolt tanár nem nyilatkozott, a tankerületi vezető, Tóth Endre viszont megerősítette, hogy két kolléga jelzett problémát, és hogy az intézményvezető ezért belső egyeztetést kezdeményezett.

„A belső vizsgálatot követően megállapították, hogy a zaklatás ténye nem került bizonyításra. A tanár nem áll alkalmazásban a tankerület más iskolájában" - írta.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.