Két magyar csapat is indul az első mesterséges intelligencia diákolimpián

35 ország 47 csapata mérkőzik meg egy héten keresztül a bulgáriai Burgaszban tartott versenyen.

  • Székács Linda

Augusztus 9. és 15. között Bulgáriában rendezik meg az első Nemzetközi MI Diákolimpiát. A versenyen 35 ország 47 csapata méri össze a tudását, köztük két magyar csapat is, melyek tagjainak kiválogatása és felkészítése a Neumann Társaság Tehetséggondozási Szakosztályának és az ELTE Informatikai Karának együttműködésével valósult meg - derül ki a társaság lapunknak küldött közleményéből.

"A verseny három területre összpontosít: természetesnyelv-feldolgozás (NLP), valamint a gépi tanulás és a gépi látás. A csapatok egy tudományos és egy gyakorlati fordulóban mérik össze tudásukat. Felismerve a mesterséges intelligencia középiskolai oktatásának hiányát, az IOAI hasznos felkészítő anyagokat és egy ingyenes online kurzust biztosít a résztvevők számára. Ez lehetővé teszi, hogy a diákok egyenlő esélyekkel induljanak, gazdagítva ezzel versenyélményüket" - írják.

A négyfős csapatokat egy több mint negyven diák részvételével lebonyolított válogatóverseny során választották ki.

A csapatok tagjai

  • Vajda Ádám, Szilágyi Balázs, Kovács-Bánhalmi Hédi Zita, Ungár Vince
  • Christ Miranda Anna, Lehotai Gergely, Molnár István Ádám, Nagy Dávid Leonárd

A felkészülés során a csapatok otthoni feladatokat is kaptak és felkészítő táboron is részt vettek.

"A “take-home” feladatok olyan előre kiadott gondolkodtató problémák, amelyek kiváló lehetőséget biztosítanak a nemzetközi versenyre való felkészülésre. A kiutazó csapatok számára rendezett felkészítő tábor július 31. és augusztus 3. között zajlott Budapesten. Az előadások helyszíne az ELTE Lágymányosi Campus volt, míg a csapattagok szállásáról az Eötvös Collegium gondoskodott" - szerepel a közleményben.

A versenyt Burgaszban, Bulgáriában tartják, ahol a diákok egy héten keresztül mérik össze a tudásukat.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.