Kompetenciamérés: egy nyírségi általános iskola nyolcadikosai kiemelkedő eredményt értek el

Angolból a kompetenciamérésen egy nyírségi általános iskola nyolcadikosai olyan magas átlagpontszámot szereztek, mint a 6 vagy 8 osztályos gimnáziumba járó társaik.

Ha megnézzük a 2023-as angol kompetenciamérés adatait, akkor láthatjuk, hogy a nyírmadai Patay István Általános Iskola nyolcadikba járó diákjai kiemelkednek a mezőnyből az 1776 képességpontos eredményükkel, mindezt úgy, hogy az iskolához tartozó családiháttér-index -1,66.  Ez utóbbi azt jelenti, hogy az átlaghoz képest ezek a gyerekek rosszabb családi-szociális környezettel rendelkeznek.

Mi a családiháttér-index a kompetenciamérésben?

A tanulók családi helyzetének együttes befolyása a teljesítményre. Ide tartozik többek között a szülők iskolai végzettsége, vagy hogy van-e otthon számítógép, és hogy a tanuló halmozottan hátrányos helyzetű-e, amit a kompetenciamérés során a háttérkérdőív segítségével számolnak ki. A családiháttér-index segítségével össze lehet hasonlítani az iskolákban folyó pedagógiai munkát. Ha egy intézmény az index alapján megrajzolt görbe felett helyezkedik el, akkor az azt jelenti, hogy az iskolában magas szintű az oktatás.

Ilyen magas eredményt csak a budapesti vagy fővárosi környéki 6 vagy 8 osztályos gimnáziumba járó nyolcadikosok értek el, arról nem is beszélve, hogy az országos átlag angolból a nyolcadikban 1591 képességpont volt. Érdemes megjegyezni, hogy ilyen családiháttér-indexszel rendelkező iskolákban a nyolcadikosok angolból még az országos átlagot sem érték el, hiszen mintegy 1350-1400 képességpontot szereztek.

A kompetenciamérésekkel részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.