Ezeknek az iskoláknak a diákjai jutottak be a művészettörténet OKTV döntőjébe

Véget értek az idei Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny döntői. Mutatjuk, művészettörténetből melyik iskolák diákjai teljesítettek a legjobban.

  • Székács Linda

Alig 123 diák versenyzett az idei Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen művészettörténetből.

A háromfordulós verseny pélyázatos formában zajlott, a második fordulóba jutó versenyzőknek az első forduló után pályamunkát kellett beadniuk az alábbiakban megadott témák közül egyet kiválasztva:

  • Franz Anton Maulbertsch: A sümegi római katolikus plébániatemplom freskódíszítése, 1757–1758
  • Gulácsy Lajos: Paolo és Francesca, 1903 (Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, ltsz. 1907-222)
  • Moholy-Nagy László: Architektúra I., 1922 (Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, ltsz. 2018.4T)
  • Napraforgó utcai kislakásos mintatelep, Budapest

A harmadik fordulóba, vagyis a döntőbe az alábbi intézmények diákjai kerültek be, zárójelben a diákok számával:

  • Miskolci Zrínyi Ilona Gimnázium (3)
  • Alternatív Közgazdasági Gimnázium, Szakgimnázium és Általános Iskola, Budapest III. kerület (2)
  • Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium, Székesfehérvár (1)
  • Pannonhalmi Bencés Gimnázium és Szakkollégium (1)
  • Pécsi Művészeti Gimnázium, Szakgimnázium és Technikum (1)
  • Szigetszentmiklósi Batthyány Kázmér Gimnázium (1)
  • Berzsenyi Dániel Gimnázium, Budapest XIII. kerület (1)
  • Jelky András Iparművészeti Szakgimnázium, Budapest VIII. kerület (1)
  • Szegedi Tömörkény István Gimnázium, Művészeti Szakgimnázium és Technikum (1)
  • Veres Pálné Gimnázium, Budapest V. kerület (1)

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.