Ezeknek az iskoláknak a diákjai jutottak be a művészettörténet OKTV döntőjébe

Véget értek az idei Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny döntői. Mutatjuk, művészettörténetből melyik iskolák diákjai teljesítettek a legjobban.

  • Székács Linda

Alig 123 diák versenyzett az idei Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen művészettörténetből.

A háromfordulós verseny pélyázatos formában zajlott, a második fordulóba jutó versenyzőknek az első forduló után pályamunkát kellett beadniuk az alábbiakban megadott témák közül egyet kiválasztva:

  • Franz Anton Maulbertsch: A sümegi római katolikus plébániatemplom freskódíszítése, 1757–1758
  • Gulácsy Lajos: Paolo és Francesca, 1903 (Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, ltsz. 1907-222)
  • Moholy-Nagy László: Architektúra I., 1922 (Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, ltsz. 2018.4T)
  • Napraforgó utcai kislakásos mintatelep, Budapest

A harmadik fordulóba, vagyis a döntőbe az alábbi intézmények diákjai kerültek be, zárójelben a diákok számával:

  • Miskolci Zrínyi Ilona Gimnázium (3)
  • Alternatív Közgazdasági Gimnázium, Szakgimnázium és Általános Iskola, Budapest III. kerület (2)
  • Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium, Székesfehérvár (1)
  • Pannonhalmi Bencés Gimnázium és Szakkollégium (1)
  • Pécsi Művészeti Gimnázium, Szakgimnázium és Technikum (1)
  • Szigetszentmiklósi Batthyány Kázmér Gimnázium (1)
  • Berzsenyi Dániel Gimnázium, Budapest XIII. kerület (1)
  • Jelky András Iparművészeti Szakgimnázium, Budapest VIII. kerület (1)
  • Szegedi Tömörkény István Gimnázium, Művészeti Szakgimnázium és Technikum (1)
  • Veres Pálné Gimnázium, Budapest V. kerület (1)

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.