Diákok tüntettek a szentesi Horváth Mihály Gimnázium drámatagozatáért

Az intézményvezető a napokban váratlanul szerződést bontott az iskolát 25 éve támogató budapesti Keleti István Alapfokú Művészeti Iskola és Szakgimnáziummal.

  • Székács Linda

"Csendes kiállást" tartottak a drámatagozatért a szentesi Horváth Mihály Gimnázium tanulói, miután az intézmény igazgatója felmondta a mintegy 25 éves kapcsolatot a budapesti Keleti István Alapfokú Művészeti Iskola és Szakgimnáziummal - írja a Telex.

Ahogy arról korábban az Eduline is beszámolt, Sipos Kitti Lídia intézményvezető szerződést bontott a híres dél-alföldi intézményt támogató fővárosi iskolával, helyette pedig egy teljesen más szakmai felkészültséggel és szakmai tapasztalattal rendelkező zeneiskolával szerződne. Ez az intézmény korábbi, petíciót indító tanulói; többek között Alföldi Róbert, Nyáry Krisztián és Simon Kornél szerint a szentesi drámatagozat végét jelentené.

Az intézménynél ezért kedden körülbelül száz ember gyűlt össze, diákok és az aHang helyi aktivistái, hogy tiltakozzanak a szerződésbontás ellen.

„Megbeszéltük az osztálycsoportban, hogy jöjjünk ki, mert nekünk sem tetszik ez a dolog, ami kialakult. Ha huszonöt éve működött, akkor minek bontsuk fel?”

- mondta a Szegedernek néhány kilencedikes.

A diákok szerint a fővárosi intézmény rengeteg lehetőséget nyújtott nekik, többek között foglalkozásokat, tréningeket, de volt, hogy szálláshelyet biztosítottak a szentesi tanulóknak.

A rendezvényen Szentes országgyűlési képviselője, Varga Ferenc is részt vett, aki szerint a tankerület és az igazgató is azt hiszi, hogy mindent megtehetnek, és az olyan fontos értékeket, mint a szentesi drámatagozat, "gyakorlatilag lábbal tiporhatják”.

Az aHang egyik helyi aktivistája, Tóth Rebeka szerint a döntés már megszületett, ráadásul indoklás nélkül, ami "baromira nem okés".

A sajtó korábbi megkeresésére az intézményvezető korábban azt válaszolta, forduljanak az iskolát fenntartó tankerülethez.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.