230 esetben intézkedtek az iskolaőrök a 2023/24-es tanévben

A leggyakrabban garázdaság és testi sértés miatt kellett közbelépniük.

  • Székács Linda

"Az előző tanévben 230 esetben kellett intézkedniük az iskolaőröknek; testi kényszert 36, bilincset négy alkalommal használtak. Vegyi eszközt háromszor, rendőrbotot egyszer alkalmaztak" - számolt be róla a honlapján a Belügyminisztérium.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint a 2023/24-es tanévben 738 iskolaőr teljesített szolgálatot. Ez a 2020-as 504 főhöz képest mintegy másfélszeres növekedést jelent.

Négy éve az intézkedések száma 335 volt; 2021-ben 162, majd a csökkenés után 2022-ben 199-re, 2023-ban 230-ra nőtt. Ugyanakkor az államtitkár szerint a közfeladatot ellátó személynek minősülő iskolaőrök jelenléte "elrettentő hatású".

Az iskolaőröknek az elmúlt években a legtöbbször garázdaság és testi sértés miatt kellett közbelépniük, de intézkedtek kábítószerekkel való visszaélés vagy vagyon elleni bűncselekmények esetében is. A feladataik közé tartozik ugyanakkor az is, hogy megakadályozzák a szúró- vagy vágóeszközök, pirotechnikai eszközök bevitelét az intézményekbe, de más élethelyzetekben is nyútottak már segítséget. Például az egyik kazincbarcikai általános iskolában az iskolaőr nyújtott egészségügyi elsősegélyt egy epilepsziás roham után az egyik tanárnak.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.