Már lehet jelentkezni a Nyári diákmunka programba

Regisztrálni a területileg illetékes járási hivatalok foglalkoztatási osztályainál lehet. Mutatjuk a részleteket.

  • Székács Linda

Június 17-én elindult a jelentkezés a kormány Nyári diákmunka programjára.

A programban 16-25 év közötti, munkaviszonyban nem álló nappali tagozaton tanuló diákok és egyetemi hallgatók vehetnek részt. Regisztrálni a területileg illetékes járási ( vagy fővárosi kerületi) hivatalnál lehet.

Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára szerint a program támogatására idén 3,8 milliárd forint áll rendelkezésre, amivel előreláthatólag 19-20 ezer diák munkavállalását segíthetik.

"Az állam az önkormányzati szférában legfeljebb 2 hónapra teljes egészében megtéríti a legfeljebb napi 6 órás foglalkoztatás után fizetett bért. A versenyszférában a Nyári diákmunka programban legfeljebb napi 8 órás foglalkoztatás támogatható, a munkabér 75 százalékát az állam adja, a többit a vállalatok fizetik" - írta korábban az MTI.

A diákmunka programban a kereset alakulásának lényeges szempontja, hogy szakképzettséget igényel-e az adott munkakör. Az államtitkár szerint az önkormányzati szférában szakképzettség esetén havi 200 ezer forint, szakképzettség nélküli munkakörben havi 160 ezer forint felett lehet a nettóbér, míg a versenyszférában 265 ezer és 210 ezer forint körül alakul.

A Nyári diákmunka programot egyébként először 11 évvel ezelőtt, 2013-ban indították. Célja, hogy a nyári hónapokban megnövekedő munkaerő kielégítésére a munkáltatók a diákmunkásokat részesítsék előnyben, ezért a munkáltatóknak (amennyiben regisztrálnak) a júliusi-augusztusi hónapokban támogatást nyújtanak.

A diákok leghamarabb 2024. július 1-jén állhatnak munkába.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.