Már lehet jelentkezni a Nyári diákmunka programba

Regisztrálni a területileg illetékes járási hivatalok foglalkoztatási osztályainál lehet. Mutatjuk a részleteket.

  • Székács Linda

Június 17-én elindult a jelentkezés a kormány Nyári diákmunka programjára.

A programban 16-25 év közötti, munkaviszonyban nem álló nappali tagozaton tanuló diákok és egyetemi hallgatók vehetnek részt. Regisztrálni a területileg illetékes járási ( vagy fővárosi kerületi) hivatalnál lehet.

Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára szerint a program támogatására idén 3,8 milliárd forint áll rendelkezésre, amivel előreláthatólag 19-20 ezer diák munkavállalását segíthetik.

"Az állam az önkormányzati szférában legfeljebb 2 hónapra teljes egészében megtéríti a legfeljebb napi 6 órás foglalkoztatás után fizetett bért. A versenyszférában a Nyári diákmunka programban legfeljebb napi 8 órás foglalkoztatás támogatható, a munkabér 75 százalékát az állam adja, a többit a vállalatok fizetik" - írta korábban az MTI.

A diákmunka programban a kereset alakulásának lényeges szempontja, hogy szakképzettséget igényel-e az adott munkakör. Az államtitkár szerint az önkormányzati szférában szakképzettség esetén havi 200 ezer forint, szakképzettség nélküli munkakörben havi 160 ezer forint felett lehet a nettóbér, míg a versenyszférában 265 ezer és 210 ezer forint körül alakul.

A Nyári diákmunka programot egyébként először 11 évvel ezelőtt, 2013-ban indították. Célja, hogy a nyári hónapokban megnövekedő munkaerő kielégítésére a munkáltatók a diákmunkásokat részesítsék előnyben, ezért a munkáltatóknak (amennyiben regisztrálnak) a júliusi-augusztusi hónapokban támogatást nyújtanak.

A diákok leghamarabb 2024. július 1-jén állhatnak munkába.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.