Friss PISA-eredmények: ebben óriási a különbség a gimnáziumban és a szakképzésben tanuló diákok között Magyarországon

A 2022-es PISA-teszten először mérték a 15 évesek kreatív gondolkodását. Mutatjuk, hogyan szerepeltek a magyar diákok.

A 2022-ben felvett PISA-teszten először mérték a 15 évesek kreatívitását és kreatív gondolkodását, amelynek eredményét június 18-án tette közzé az OECD - szúrta ki a hvg.hu. A szervezet szerint a kreatív gondolkodás a második legfontosabb készség az analitikus gondolkodás után.

A kreativitás terén a felmérésben résztvevő 64 ország közül a legtöbb pontot Szingapúr érte el, 41 ponttal, a legkevesebbet pedig Albánia (13 pont) szerezte, Magyarország ezen a listán a kilencedik helyen áll 31 ponttal Olaszországgal és Chilével holtversenyben. Azt érdemes megjegyezni, hogy a magyar eredmény 2 ponttal kevesebb a 33 pontos OECD-átlagnál.

A felmérésből ezen kívül kiderült, hogy az országok közül Magyarországon befolyásolja leginkább a diákok kreatív gondolkodását a társadalmi és gazdasági hátterük. Nálunk a legmagasabb, 18 pont  a jobb társadalmi-gazdasági helyzetű iskolák illetve a hátrányos helyzetű iskolák tanulói közötti pontszámkülönbség.

Érdemes megemlíteni, hogy szintén Magyarországon a legnagyobb a gimnáziumokba járó diákok és a szakképzésben tanulók kreatív gondolkodási képességei között a különbség, ez összesen 14 pont.

A 2022-es PISA-teszt eredményeivel részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.

 

 

 

Hozzászólások

Demonstrációra készülnek a kulturális dolgozók: a pedagógusokéhoz igazodó bérezést szeretnének

Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.

MOE: Nem nulladik osztályra, hanem rugalmasabb iskolára van szükség

„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.