Kiderült, kik kapták idén a Magyarország jó tanulója, jó sportolója díjat

Mutatjuk a részleteket.

Tavasszal pályázhattak azok felsősök "A Magyarország jó tanulója, jó sportolója díjra", akik a 2022/2023 tanévben nemcsak szép 4,8-n bizonyítványt vittek haza, hanem a sportban is kiemelkedő eredményt értek. Csak olimpiai, paralimpiai sportágakat, illetve a Nemzeti Versenysport Szövetség tagszervezetei által képviselt valamennyi sportágában elért eredményeket vették figyelembe.

A versenyek közül is csak kizárólag az alább felsorolt versenyeken elért 1-6. helyezéseket vették figyelembe:

Hazai versenyek:

  • Korosztályos Országos Bajnokság
  • Diákolimpia
  • FODISZ Diákolimpia

Nemzetközi versenyek:

  • Ifjúsági Olimpia (YOG)
  • Korosztályos Világbajnokság
  • Korosztályos Európa-bajnokság
  • Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál (EYOF)
  • Iskolai Világbajnokság (ISF)
  • Korosztályos Világkupa
  • Speciális Világjátékok

A Értékelő Bizottság javaslata alapján több nyertest meghívnak a díjátadó ünnepségre, a többi díjazottnak pedig vagy postán küldik el az elismerő oklevelet vagy az iskolában vehetik át. Ezen az oldalon tudjátok megnézni, hogy kik kapták idén a Magyarország jó tanulója, jó sportolója díjat.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.