Hány hiányzás után kell osztályozó vizsgát tenni?

Június 21-én véget ér a 2023/24-es tanév. Mutatjuk, milyen esetekben kellhet osztályozó vizsgát tenni.

  • Székács Linda

Dolgozatok tömkelegét írhatják a diákok a tanév vége előtti utolsó napokban. Vagy azért, mert két jegy között állnak, vagy azért, hogy legyen elég érdemjegyük ahhoz, hogy lezárhassák őket.

Vannak azonban bizonyos esetek, amikor egyszerűen nem sikerül elég érdemjegyet összeszedni a tanévben. Például azért, mert egy hosszan tartó betegség miatt a diák rengeteget hiányzott az iskolából. Ezekben az esetekben kerül képbe az osztályozó vizsga.

Az erre vonatkozó jogszabály szerint osztályozó vizsgát tehet egy tanuló a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha

  • felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól (a fejlesztő nevelés-oktatásban részt vevő tanuló kivételével)
  • engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,
  • a meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,
  • a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.

A jogszabály hiányzásra vonatkozó paragrafusa szerint ebben az esetben akkor kell osztályozó vizsgát tennie az érintett tanulónak, ha egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása

  • együttesen meghaladta a 250 tanítási órát,
  • az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák húsz százalékát,
  • alapfokú művészeti iskolában a tanítás órák egyharmadát,
  • egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát,

és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt elegendő érdemjeggyel értékelhető.

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint osztályozó vizsgát az iskola a tanév során bármikor szervezhet. A részletekről ide kattintva olvashattok bővebben.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.