Hány hiányzás után kell osztályozó vizsgát tenni?

Június 21-én véget ér a 2023/24-es tanév. Mutatjuk, milyen esetekben kellhet osztályozó vizsgát tenni.

  • Székács Linda

Dolgozatok tömkelegét írhatják a diákok a tanév vége előtti utolsó napokban. Vagy azért, mert két jegy között állnak, vagy azért, hogy legyen elég érdemjegyük ahhoz, hogy lezárhassák őket.

Vannak azonban bizonyos esetek, amikor egyszerűen nem sikerül elég érdemjegyet összeszedni a tanévben. Például azért, mert egy hosszan tartó betegség miatt a diák rengeteget hiányzott az iskolából. Ezekben az esetekben kerül képbe az osztályozó vizsga.

Az erre vonatkozó jogszabály szerint osztályozó vizsgát tehet egy tanuló a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha

  • felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól (a fejlesztő nevelés-oktatásban részt vevő tanuló kivételével)
  • engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,
  • a meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,
  • a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.

A jogszabály hiányzásra vonatkozó paragrafusa szerint ebben az esetben akkor kell osztályozó vizsgát tennie az érintett tanulónak, ha egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása

  • együttesen meghaladta a 250 tanítási órát,
  • az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák húsz százalékát,
  • alapfokú művészeti iskolában a tanítás órák egyharmadát,
  • egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát,

és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt elegendő érdemjeggyel értékelhető.

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint osztályozó vizsgát az iskola a tanév során bármikor szervezhet. A részletekről ide kattintva olvashattok bővebben.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Közoktatás
Fóti Péter

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna