Hány hiányzás után kell osztályozó vizsgát tenni?

Június 21-én véget ér a 2023/24-es tanév. Mutatjuk, milyen esetekben kellhet osztályozó vizsgát tenni.

  • Székács Linda

Dolgozatok tömkelegét írhatják a diákok a tanév vége előtti utolsó napokban. Vagy azért, mert két jegy között állnak, vagy azért, hogy legyen elég érdemjegyük ahhoz, hogy lezárhassák őket.

Vannak azonban bizonyos esetek, amikor egyszerűen nem sikerül elég érdemjegyet összeszedni a tanévben. Például azért, mert egy hosszan tartó betegség miatt a diák rengeteget hiányzott az iskolából. Ezekben az esetekben kerül képbe az osztályozó vizsga.

Az erre vonatkozó jogszabály szerint osztályozó vizsgát tehet egy tanuló a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha

  • felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól (a fejlesztő nevelés-oktatásban részt vevő tanuló kivételével)
  • engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,
  • a meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,
  • a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.

A jogszabály hiányzásra vonatkozó paragrafusa szerint ebben az esetben akkor kell osztályozó vizsgát tennie az érintett tanulónak, ha egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása

  • együttesen meghaladta a 250 tanítási órát,
  • az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák húsz százalékát,
  • alapfokú művészeti iskolában a tanítás órák egyharmadát,
  • egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát,

és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt elegendő érdemjeggyel értékelhető.

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint osztályozó vizsgát az iskola a tanév során bármikor szervezhet. A részletekről ide kattintva olvashattok bővebben.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.