Ekkor lesz a középiskolai beiratkozás, mutatjuk, mit vigyetek magatokkal

Mutatjuk a dátumot, és hogy hogyan gyorsíthatjátok meg az ügyintézés folyamatát.

  • Székács Linda

Június 26-28. között szervezik meg a középiskolák a frissen felvett diákok beiratkozását.

Bár ezen idén is kötelező személyesen megjelenni, jelentősen meggyorsítja az ügyintézést, ha a szülők előzetesen megadják a beiratkozáshoz szükséges adatokat a KRÉTA rendszerben.

"A beiratkozáshoz szükséges adatok online módon történő beküldése 2024. június 19–26. közötti időszakban lehetséges"

- írják.

Amennyiben már az általános iskolában is a KRÉTA-t használtátok, nincs más teendőtök, mint az ott kapott szülői azonosítóval belépnetek, és az e-Ügyintézés felületén, a „Beiratkozás középfokú intézménybe – BKI” pontot választva megadnotok a kért adatokat. Ezt a telefonos applikáción nem lehet elintézni, csak a KRÉTA oldalán keresztül.

Ha nincs KRÉTA-s regisztrációtok, mert az általános iskola nem ezt a felületet használta, ide kattintva ideiglenes regisztrációval adhatjátok meg a diák adatait a beiratkozáshoz. Ezt követően név, születési hely és idő, továbbá az oktatási azonosító (a 7-essel kezdődő, 11 számjegyből álló azonosító a diákigazolványon) alapján a rendszer megkeresi a kiválasztott középiskola rendszerében a tanulót. Ha nem találja meg, arról hibaüzenetet küld, és érdemes lesz felvennetek a kapcsolatot az érintett középiskolával.

A rendszer által létrehozott dokumentumokat kinyomtathatjátok, aláírhatjátok, és a másolatot feltölthetitek a beiratkozási felület „A beiratkozáshoz szükséges dokumentumok, igazolások” blokkjába. Ezeknek a dokumentumoknak az eredeti, aláírt példányát a személyes beiratkozáskor vigyétek magatokkal. Ezen kívül szükségetek lesz még a személyazonosító igazolványotokra és az általános iskolai tanulmányok befejezését igazoló bizonyítványra.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.