Pedagógusok fizetésemelése: megérkezett Brüsszelből a pénz

Varga Mihály közösségi oldalán jelentette be a jó hírt.

A pénzügyminiszter posztjában kiemelte, hogy 184 milliárd forint uniós forrás érkezett Magyarországra a tanárok és óvónők fizetésemeléséhez

Az év elején végrehajtott béremelésre mintegy 340 milliárd forintot fordítottunk hazai forrásból. A most beérkezett 184 milliárd forint utólagos hozzájárulást jelent a költségvetésből előfinanszírozott béremeléshez.

Tavaly december óta már 734 milliárd forint korábban blokkolt, hazánknak járó uniós forrás érkezett Magyarországr.

- írta Varga Mihály Facebook-oldalán kommentben.

Az Eduline is beszámolt arról, hogy a jogszabály értelmében 2024-ben a pedagógusfizetések alsó határa a következőképpen alakul:

  • gyakornok: bruttó 528 800 forint (32,2 százalékos emelés)
  • pedagógus I. kategória: bruttó 538 ezer forint (31,2 százalékos emelés)
  • pedagógus II. kategória: bruttó 555 ezer forint (29,1 százalékos emelés)
  • mesterpedagógus kategória: bruttó  630 ezer forint (21,2 százalékos emelés)
  • a kutatótanárok esetében: bruttó 750 ezer forint (19 százalékos emelés)

Hogy ez a gyakorlatban mennyit is jelent, jól mutatja, hogy a Pedagógusok Demokratikus Szövetsége szerint a pedagógusok döntő többsége a csak a fokozatához előírt minimumösszeget kapta meg, vagy jobb esetben ugyan az előírt minimumnál többet, de nem akkora fizetésemelést kapott, mint amennyire számított.

A témával részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:

 

    Hozzászólások

    Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

    „A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

    Közoktatás
    Vendégszerző

    Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

    Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

    Közoktatás
    Palotás Zsuzsanna

    Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

    Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

    Közoktatás
    Palotás Zsuzsanna