Nem tudni milyen súlyos büntetést lehet kiszabni az elkövetőre, ha az elmúlt hónapokban bántalmazott egy pedagógust

Ugyanis több mint négy hónapon keresztül nem tartoztak a közfeladatot ellátó személyek közé a pedagógusok.

  • Tornyos Kata

Idén január 1. és május 11. között egy jogalkotási rendellenesség miatt a pedagógusok nem tartoztak a közfeladatot ellátó személyek közé, tehát, ha valaki ez idő alatt bántalmazott egy pedagógust, az enyhébb büntetéssel is megúszhatja – hívta fel a figyelmet a helyzetre a hvg.hu.

A Belügyminisztérium (BM) a nemzeti köznevelésről szóló törvény vonatkozó rendelkezését, – amely a közfeladatot ellátó személyi jogállást kölcsönözte többek közt a pedagógusoknak is – május 11-től visszaépítette a törvénybe.

A lap szemléltetésként leírta, hogy a közfeladatot ellátó személyi jogállásnak köszönhetően például egy olyan esetben, amikor egy pedagógust bántalmaznak nyolc napon túl gyógyuló sérülést okozva, a tettest a súlyos testi sértésen felül a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak elkövetéséért is el lehet ítélni. Ez azt jelenti, hogy akár 7,5 év szabadságvesztést is kiszabhatnak rá, a státusz hiányában azonban legfeljebb 3 év szabadságvesztéssel büntethető.

A BM szerint a rendelkezés ideiglenes hiánya nem jelentette azt, hogy ez idő alatt a pedagógusok elvesztették volna a kiemelt védettséget nyújtó státuszukat. De valójában a bíróságok nem minősíthetnék közfeladatot ellátó személynek a pedagógus sértettet, ha az elkövetés vagy az elbírálás pont a kérdéses hónapokban történt. Bár a köznevelési törvényből önmagában is levezethető, hogy a pedagógusok közfeladatot ellátó személyek.

Egyelőre nem tudni olyan esetről, ahol ez az elméleti jogi patthelyzet gyakorlati problémákat is okozott volna. Ha mégis kiderülne, hogy történt ilyen, akkor a bírói gyakorlatnak kell valahogy megfelelő választ adnia erre az anomáliára.

A HVG-nek nyilatkozó ügyvéd, Magyar György szerint a kormány rapid jogalkotásánál gyakran tapasztalható az elhamarkodottság és az átgondolatlanság, amely lényeges ellentmondásokat eredményezhet a jogrendszerben, ellehetetlenítve a jogalkalmazók, tehát az állampolgárok, bíróságok számára az alkalmazkodást.

 

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Magyar Péter az MCC vezetőinek üzent: ne költsék el az alapítvány vagyonát a következő pár hónapban

Orbán Balázs és Szalai Zoltán az MCC diplomaosztóján is megragadta az alkalmat, hogy az intézményt ért támadásokról és a rá váró nehéz időszakról beszéljen. Ugyanazon a napon Magyar Péter a kormány sajtótájékoztatójáról üzent nekik: azt kérte az MCC-t fenntartó alapítvány vezetőitől, hogy a kezelésükben lévő vagyon szeptemberig maradjon a helyén, és ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek csökkenthetik annak értékét.