Minden eddiginél több diák vett részt 2023-ban a Honvéd Kadét Programban

Számos eszközzel és új tantárgyak bevezetésével népszerűsítette a katonáskodást a kormány a tavalyi évben.

  • Székács Linda

2023-ban is előtérbe került a fiatalok hazafias nevelése és a honvédelmi tanulmányok folytatásának elősegítése - szerepel a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány legfrissebb jelentésében.

A Honvédelmi Minisztérium adatai szerint 2023-ban minden eddiginél többen, összesen 9506-an vettek részt a háromszintű Honvéd Kadét Programban. 3533 kilencedik osztályos, 2812 tizedikes, 2120 tizenegyedikes és 1041 tizenkettedikes, ami a Hintalovon Alapítvány szerint kiugróan magas szám.

A jelentésben arra is kitérnek továbbá, hogy 2023 szeptemberében elkezdődött a honvédelem tantárgy próbaoktatása három gimnáziumban és három technikumban, összesen 824 kilencedikes és tizenegyedikes diák részvételével, az intézményekbe vezérelt katonaoktatók irányításával.

"Az első félévbenheti egy órás elméleti oktatás (összesen 16 alkalom), a második félévben pedig 20 órában, zömmel gyakorlati foglalkozások keretében zajlik az oktatás, aminek része a lövészet is"

- írják a tájékoztatóban, amiben kiemelik, hogy az utóbbi foglalkozás feltehetően "különösen népszerű lesz."

Honvédelmi alapismeretek tantárgyból 2023-ban emelt- és középszinten összesen 398-an érettségiztek.

Többletpontok, táborok

Feltehetően a honvédség népszerűsítése és toborzás céljából az egyetemi felvételi során többletpont járhat azért, ha a jelentkező korábban önkéntes katonai szolgálatot teljesített.

Az általános felvételi eljárás során ezért a tavalyi általános felvételin 138-an, a pótfelvételi eljárás során 16-an kaptak többletpontot.

Szintén a katonáskodást és a honvédséget népszerűsítenék azzal is, hogy már sokadik alkalommal szerveztek nyáron Honvédelmi Táborokat, amiken mintegy 4500 gyerek vett részt június és augusztus között. De a Honvédelmi Sportszövetség is folytatta a Bátrak Ligája nevű programját, ami a szövetség munkatársa szerint "a kadétképzés előszobája."

Az országban működő öt honvédelmi sportközpontot ráadásul a kadétok mellett szervezett foglalkozás keretei között általános iskolások is látogathatják. Volt, hogy rendhagyó testnevelésórát tartottak nekik a lőtéren, ahol lézer- és légfegyverekkel ismerkedtek.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.