Megjelent a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány éves jelentése.
2022-ben 106 130 gyerekkel kapcsolatban érkezett jelzés a család- és gyermekjóléti szolgálatokhoz és központokhoz. Ez 2753-mal több, mint az előző évben - írja a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány a frissen megjelent, 2023-as jelentésében.
Az adatok szerint 2022. december 31-én a család- és gyermekjóléti szolgálatoknál 65 164 gyereket tartottak nyilván veszélyeztetettként, a család és gyermekjóléti központoknál nyilvántartott veszelyeztetett kiskorúak száma 45 366 fő volt, a védelembe vett gyerekek száma pedig 28 678.
A jelentés szerint a gyerekek veszélyeztetettségének főbb okai a szülők nevelésből eredő problémái, szülői konfliktusok, anyagi problémák és a gyerekek iskolai mulasztásai, vagyis a túl sok igazolatlan hiányzás.
"A gyereklakosság arányához viszonyítva a legtöbb veszélyeztetett gyerek az ország északkeleti részén; Borsod, Szabolcs és Nógrád vármegyékben, valamint Bács-Kiskun vármegyében él" - írják a jelentésben.
A gyermekvédelmi rendszer tudomására jutott gyermekbántalmazási esetek többségében a gyerekeket a családjukon belül érte erőszak. Fizikai bántalmazás miatt 2022-ben 5083 gyereket tartottak nyilván, akiknek 89 százalékát (4545 fő) érte a családján belül fizikai erőszak. Szexuális visszaélés miatt 1013 gyereket tartott nyilván a gyermekvédelem. Nekik 79,6 százalékát bántalmazta egy családtagja, míg lelki bántalmazást 6901 kiskorú szenvedett el, elhanyagolás miatt pedig 41 489 gyerek szerepelt a nyilvántartásban.
Online sincsenek biztonságban
A jelentés a gyerekek iskolai és online biztonságára (vagy annak inkább a hiányára) is kitér.
Az IDEA intézet 2023-as felmérése szerint a magyar iskolákban többé-kevésbé rendszeres jelenség a zaklatás, az erőszakos megnyilvánulások és a fizikai erőszak. A bántalmazás sok esetben ráadásul az iskolán kívül sem ér véget, gyakran az interneten folytatódik.
A jelentésben kiemelik, hogy bár a gyerekekkel szembeni online visszaélésekről és bántalmazásokról országos reprezentatív adat nem áll rendelkezésre 2023-ról, az NMHH által működtetett Internet Hotline szolgálat 2023-ban kiadott éves jelentése szerint 2758 jelzés érkezett hozzájuk online bántalmazásról.
Ezek 55 százaléka gyermekpornográfiával kapcsolatos volt. Az ezzel kapcsolatos esetekben egyre gyakrabban jelennek meg olyan intim felvételek, amiket a kiskorúak saját magukról készítettek.
"2023-ban összesen 4419 bejelentés érkezett. 715-öt minősítettek illegális tartalomnak, amelyből 549 gyerekekkel szembeni szexuális visszaélést rögzített" - írják.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
