A versenyzőknek többek között 5 óra alatt kellett egy eredeti Cicero-szöveget lefordítaniuk. Magyarországot 13 diák képviselte.
Május 9-12 között Arpinóban, Cicero szülővárosában rendezték meg a 43. Arpino Ciceronianum nemzetközi versenyt, amelyet a legtöbben csak „Latin Diákolimpiaként” emlegetnek, amelyen magyar diák 6. helyezést ért el.
A versenyen összesen 13 magyar diák vehetett részt, akiket a magyar szövetség szigorúan tanulmányi alapon, válogatóversenyen választott ki. Közülük végül a Békásmegyeri Veres Péter Gimnáziumba járó Juhos Bálint András szerepelt a legjobban, aki végül megszerezte a 6. helyet.
A versenyzőknek öt óra alatt kellett egy eredeti Cicero-szöveget lefordítaniuk, majd ez alapján egy esszét írniuk, amelyben többek között reflektálniuk kellett a leírt eseményekre.
A résztvevő csapatokat a Monte Cassino-i apátság külön fogadta, amin az apát latin nyelven köszöntötte a résztvevőket, valamint az eredményhirdetés napján az olasz elnök tartott beszédet a versenyzőknek.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
