Magyar siker a világ legnagyobb latinversenyén

A versenyzőknek többek között 5 óra alatt kellett egy eredeti Cicero-szöveget lefordítaniuk. Magyarországot 13 diák képviselte.

Május 9-12 között Arpinóban, Cicero szülővárosában rendezték meg a 43. Arpino Ciceronianum nemzetközi versenyt, amelyet a legtöbben csak „Latin Diákolimpiaként” emlegetnek, amelyen magyar diák 6. helyezést ért el.

A versenyen összesen 13 magyar diák vehetett részt, akiket a magyar szövetség szigorúan tanulmányi alapon, válogatóversenyen választott ki. Közülük végül a Békásmegyeri Veres Péter Gimnáziumba járó Juhos Bálint András szerepelt a legjobban, aki végül megszerezte a 6. helyet.

Balás Borbála

A versenyzőknek öt óra alatt kellett egy eredeti Cicero-szöveget lefordítaniuk, majd ez alapján egy esszét írniuk, amelyben többek között reflektálniuk kellett a leírt eseményekre.

A résztvevő csapatokat a Monte Cassino-i apátság külön fogadta, amin az apát latin nyelven köszöntötte a résztvevőket, valamint az eredményhirdetés napján az olasz elnök tartott beszédet a versenyzőknek.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István