Központi írásbeli 2027: ezekből a témakörökből kell felkészülniük a hatodikosoknak magyarból és matekból
A törtektől a mássalhangzótörvényekig bőven van mit átnézni a januári felvételi előtt.
Míg a köznevelésben egyre gyűlik az adósság összege, a másik tárcához tartozó szakképzésben ez ismeretlen fogalom.
Történelmi csúcsra, márciusra 134 milliárd forintra emelkedett a közintézmények adóssága - írja a Népszava.
A Magyar Államkincstár adatai szerint a kifizetetlen és lejárt adósságok összege december óta 68 milliárd forinttal nőtt, körülbelül három hónap alatt tehát megduplázódott.
A közintézményeknek
Ebből 51 milliárd forint olyan kifizetetlen számlákból származik, amiknek az elmúlt hatvan napban járt le a fizetési határideje.
A leginkább adós területek az egészségügy, rendvédelem, büntetés végrehajtás és az oktatás, amik mind a Pintér Sándor vezette Belügyminisztériumhoz tartoznak.
A lap szerint az oktatás, vagyis a Klebelsberg Központ adóssága az első negyedév végén 3,4 milliárd forint volt, ami egyébként a teljes összeget nézve nem számottevő, ezért érthetetlen, hogy miért nem rendezik. Ugyanakkor hozzáteszik: a szakképzésért felelős Kulturális és Innovációs Minisztérium esetében ismeretlen fogalom a tartozás. A szakképzés finanszírozását tehát meg tudja oldani a kormány, de a Pintér Sándor tárcájához tartozó közoktatásét valamiért nem.
A törtektől a mássalhangzótörvényekig bőven van mit átnézni a januári felvételi előtt.
A november elején közzétett névsorban még Horváth Szilárd Ernő szerepelt a Veszprémi Tankerületi Központ új igazgatójaként, most azonban ismét meghirdették a pozíciót. A Klebelsberg Központot is megkerestük, hogy mi áll az újabb pályázat hátterében.
A miniszterelnök két, uniós fejlesztési program végrehajtását felügyelő monitoringbizottság éléről is leváltotta Rétvári Bencét, helyére pedig Kókayné Lányi Mariettát, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium közoktatásért felelős államtitkárát nevezte ki.
Távozik posztjáról Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja. A döntés néhány héttel azután született meg, hogy a Partizánnak adott interjújában politikai nyomásgyakorlásról és NER-közeli vállalkozók egyetemi közbeszerzésekre gyakorolt befolyásolási kísérleteiről beszélt.
A cél, hogy a fiatalok tisztában legyenek a mesterséges intelligencia működésével és buktatóival is.
„Ha nincs integráció, nincs pénz!” – ezzel a javaslattal állt elő egy dublini európai roma csúcstalálkozón dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere. A településvezető szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.