3,4 milliárd forintos adóssága van a Klebelsberg Központnak

Míg a köznevelésben egyre gyűlik az adósság összege, a másik tárcához tartozó szakképzésben ez ismeretlen fogalom.

  • Székács Linda

Történelmi csúcsra, márciusra 134 milliárd forintra emelkedett a közintézmények adóssága - írja a Népszava.

A Magyar Államkincstár adatai szerint a kifizetetlen és lejárt adósságok összege december óta 68 milliárd forinttal nőtt, körülbelül három hónap alatt tehát megduplázódott.

A közintézményeknek

  • 1,3 milliárd forint az állammal szembeni adó-, és járuléktartozásuk,
  • 22 milliárd közüzemi adósság,
  • 85 milliárd kifizetetlen árú-, és szolgáltatási számlákból származik,
  • további 21 milliárd forintot pedig "egyéb" kategóriába sorolt az államkincstár.

Ebből 51 milliárd forint olyan kifizetetlen számlákból származik, amiknek az elmúlt hatvan napban járt le a fizetési határideje.

A leginkább adós területek az egészségügy, rendvédelem, büntetés végrehajtás és az oktatás, amik mind a Pintér Sándor vezette Belügyminisztériumhoz tartoznak.

A lap szerint az oktatás, vagyis a Klebelsberg Központ adóssága az első negyedév végén 3,4 milliárd forint volt, ami egyébként a teljes összeget nézve nem számottevő, ezért érthetetlen, hogy miért nem rendezik. Ugyanakkor hozzáteszik: a szakképzésért felelős Kulturális és Innovációs Minisztérium esetében ismeretlen fogalom a tartozás. A szakképzés finanszírozását tehát meg tudja oldani a kormány, de a Pintér Sándor tárcájához tartozó közoktatásét valamiért nem.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.