3,4 milliárd forintos adóssága van a Klebelsberg Központnak

Míg a köznevelésben egyre gyűlik az adósság összege, a másik tárcához tartozó szakképzésben ez ismeretlen fogalom.

  • Székács Linda

Történelmi csúcsra, márciusra 134 milliárd forintra emelkedett a közintézmények adóssága - írja a Népszava.

A Magyar Államkincstár adatai szerint a kifizetetlen és lejárt adósságok összege december óta 68 milliárd forinttal nőtt, körülbelül három hónap alatt tehát megduplázódott.

A közintézményeknek

  • 1,3 milliárd forint az állammal szembeni adó-, és járuléktartozásuk,
  • 22 milliárd közüzemi adósság,
  • 85 milliárd kifizetetlen árú-, és szolgáltatási számlákból származik,
  • további 21 milliárd forintot pedig "egyéb" kategóriába sorolt az államkincstár.

Ebből 51 milliárd forint olyan kifizetetlen számlákból származik, amiknek az elmúlt hatvan napban járt le a fizetési határideje.

A leginkább adós területek az egészségügy, rendvédelem, büntetés végrehajtás és az oktatás, amik mind a Pintér Sándor vezette Belügyminisztériumhoz tartoznak.

A lap szerint az oktatás, vagyis a Klebelsberg Központ adóssága az első negyedév végén 3,4 milliárd forint volt, ami egyébként a teljes összeget nézve nem számottevő, ezért érthetetlen, hogy miért nem rendezik. Ugyanakkor hozzáteszik: a szakképzésért felelős Kulturális és Innovációs Minisztérium esetében ismeretlen fogalom a tartozás. A szakképzés finanszírozását tehát meg tudja oldani a kormány, de a Pintér Sándor tárcájához tartozó közoktatásét valamiért nem.

Hozzászólások

Tíz év után leváltják a Szegedi Tudományegyetem kancellárját

Távozik posztjáról Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja. A döntés néhány héttel azután született meg, hogy a Partizánnak adott interjújában politikai nyomásgyakorlásról és NER-közeli vállalkozók egyetemi közbeszerzésekre gyakorolt befolyásolási kísérleteiről beszélt.

Megvonná az uniós támogatásokat az iskolai szegregációt fenntartó önkormányzatoktól egy magyar polgármester

„Ha nincs integráció, nincs pénz!” – ezzel a javaslattal állt elő egy dublini európai roma csúcstalálkozón dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere. A településvezető szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.