A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vizsgálatot indított az iskolai rendszert üzemeltető cég ellen.
Április elején írtuk meg, hogy KRÉTA-s felhasználónevek és jelszavak lehetnek elérhetőek a lopott adatok terjesztésére használt dark weben – erről a KRÉTA fejlesztője, az Educational Development Informatikai Zrt. (EduDev) értesítette az érintett iskolákat. Ekkor javasolták a mielőbbi jelszócserét annak, aki így járt, illetve a szerkeszthető fiókadatok, például a megadott bankszámlaszám ellenőrzését, valamint a biztonságosabb bejelentkezés érdekében a kéttényezős hitelesítés beállítását.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vizsgálatot indított az iskolai rendszert üzemeltető cég ellen a Népszava értesülése szerint. A szivárogtatást Pölöskei Gáborné szakképzésért felelős helyettes államtitkár is megerősítette a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetével.
A szakszervezet azért fordult az államtitkárhoz, mert még márciusban egy üzenetben arról értesültek, hogy egy osztályfőnök március 29-én értesítette a diákjait az adatok kiszivárgásáról. Más tanároktól pedig olyan visszajelzéseket kaptak, hogy még a tavaszi szünet előtt több intézményben azt a rendszergazdai üzenetet kapták, hogy változtassanak jelszót és állítsanak be kétfaktoros azonosítást, de hogy konkrét adatvédelmi incidens történt volna, arról nem kaptak hivatalos úton értesítést.
A szakképzésért felelős helyettes államtitkár levelében – amit a PDSZ közzé is tett – azt írja, a kikerült adatok alkalmazottakat, gondviselőket és tanulókat érintenek, ugyanakkor a vizsgálat alapján nem külső támadás érte a KRÉTA rendszert, a biztonsági kódok feltörésére tudomásuk szerint nem került sor. Pölöskei Gáborné azt is közölte, hogy a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal tájékoztatta a szakképzési centrumokat az esetről, valamint a KRÉTA-t üzemeltető EduDev Zrt.-vel együttműködve a felhasználóknak is tájékoztatást küldtek az adatvédelem és adatbiztonság érvényesítése, a kockázatok elkerülése érdekében. Az viszont nem derült ki a levélből, hogy pontosan hogyan szivároghattak ki az adatok.
A PDSZ ügyvivője, Nagy Erzsébet azt mondta a lapnak, hogy a felhasználónevek, jelszavak kiszivárgásával érzékeny adatok is veszélybe kerülhettek, hiszen a KRÉTA-ban tárolják egyebek mellett a diákok lakcímeit, TAJ-számát és az ösztöndíjak miatt a bankszámlaszámokat is.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
