A mai fiatalok túl sokat költenek divatra, szórakozásra és csak a mának élnek?

Egy friss kutatásban a különböző korosztályok pénzügyi tudatosságát és arról alkotott véleményét mérték fel.

  • Székács Linda

A mai fiatalok túl sokat költenek divatra, szórakozásra és csak a mának élnek? A harminc alattiak vagy az idősebbek kezelik ügyesebben a pénzügyeiket? - többek között ezekre a kérdésekre keresett választ az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége a friss országos kutatásában, melynek során a különböző korosztályok pénzügyi tudatosságának és felkészültségének jellemzőit, illetve azt mérték fel, hogy miként ítélik meg az egyes generációk a többiek pénzügyi ismereteit és attitűdjét.

A felmérés eredményei szerint a megkérdezettek 56 százaléka úgy véli, a 16-30 évesek nem igazán kezelik ügyesen a pénzügyeiket. A  válaszolók egyharmada egyetértett azzal a három állítással is, hogy a fiatalok túl sokat költenek divatra, szórakozásra és kevésbé tudatosak, mint az idősek. Jóval kevesebben tartják ugyanakkor őket felelőtlennek vagy lustának.

Az idősebb korosztályról ugyanakkor pozitívabban nyilatkoztak. A megkérdezettek fele értett egyet azzal az állítással, hogy a 30 feletti felnőttek jól vagy inkább jól kezelik a pénzügyeiket.

Érdekesség, hogy a kutatás szerint a fiatalok rosszabb véleménnyel vannak magukról, mint az idősek. Arra a kérdésre például, hogy mennyire kezelik ügyesen a pénzügyeiket, az érintett 16-30 éves korosztály kétharmada válaszolt negatívan, miközben az 50-59 éves korosztály esetében csak a megkérdezettek alig fele volt ilyen véleménnyel.

"Hasonló kép rajzolódott ki akkor is, amikor arról kérdezték a válaszadókat, hogy mi jellemzi leginkább. a fiatalok hozzáállását a pénzügyi kérdésekhez.

A 16-19 évesek közel fele például úgy vélte, hogy a fiatalok kevésbé tudatosak, mint az idősek, ezzel szemben az 50-es korosztály csupán negyede volt ezen az állásponton"

- írják.

Más témákkal kapcsolatban ugyanakkor nem voltak ilyen élesek a különbségek. Tízből mindössze négyen értettek egyet például azzal, hogy a fiatalok túl sokat költenek szórakozásra és divatra, és tízből hárman gondolták úgy, hogy a harminc alattiak csak a mának élnek.

A magukról negatívan nyilatkozó fiatalok ugyanakkor a felnőttekről jóval pozitívabb véleménnyel vannak. Azzal az állítással például, hogy a 30-60 évesek inkább jól vagy nagyon jól kezelik a pénzügyi kérdéseiket, a húsz év alattiak közel háromnegyede értett egyet, míg a harminc felettiek esetében az 50 százalékot sem érte el a pozitív vélemények aránya.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.