Magyarország versenyképessége szempontjából fontos, hogy a gyerekek minél fiatalabb korban ismerkedjenek meg a high-tech gyárakkal.
Nemzetgazdasági Minisztérium közel 30 oldalas stratégiát dolgozott ki, hogy javítanák az ország versenyképességét, amiben egy alpontot szenteltek az oktatásnak. A dokumentumból kiderül, hogy az oktatás legfontosabb feladata, hogy képzett munkaerőt biztosítson az ipar számára.
Ennek szellemében többek között a "támogatási struktúrában előnyben kell részesíteni a felsőoktatási intézmény és vállalat közötti konzorciumi együttműködéseket, annak érdekében, hogy az innovációs eredmények nemzetgazdasági szinten érvényesüljenek.", minél több céget kell bevonni a duális oktatásba és a technológiaváltás miatt erősíteni kell a felnőttképzést is.
Nagy Mártonék szerint az alapfokú oktatás szintjén a közeljövőben is nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a techonológia ismeretek, a nyelvtudás és a természettudományi ismeretek gyakorlati oktatására. Az biztos, hogy ezt a célt a következő években nem lesz könnyű megvalósítani, ugyanis azt korábban még Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is elismerte, hogy pont a természettudományos tárgyak és az idegen nyelvek esetében nehéz szaktanárt találni.
A helyzet feltehetően a közeljövőben sem fog sokat változni, hiszen az idei béremelés ellenére fizikatanárnak még mindig csak 28-an, kémia szakosnak 22-en jelentkeztek első helyen az idei felvételin. Az angoltanári szakot ugyan 582-en jelöltek meg a felvételi listájuk első helyén, azonban kérdéses, hogy ha ők meg is kapják a diplomájukat, végül elmennek-e egy iskolába tanítani vagy helyette inkább nyelviskolában esetleg egy multinacionális cégnél helyezkednek el.
Az NGM ezen kívül szeretné megszervezné a Modern Gyárak délutánját, amelynek keretében az általános iskolások és a családok belülről is megismerkedhetnének a high-tech gyárakkal, kutatóközpontokkal, hátha a későbbiekben lenne kedvük egy ilyen helyen dolgozni.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
