Magyarország versenyképessége szempontjából fontos, hogy a gyerekek minél fiatalabb korban ismerkedjenek meg a high-tech gyárakkal.
Nemzetgazdasági Minisztérium közel 30 oldalas stratégiát dolgozott ki, hogy javítanák az ország versenyképességét, amiben egy alpontot szenteltek az oktatásnak. A dokumentumból kiderül, hogy az oktatás legfontosabb feladata, hogy képzett munkaerőt biztosítson az ipar számára.
Ennek szellemében többek között a "támogatási struktúrában előnyben kell részesíteni a felsőoktatási intézmény és vállalat közötti konzorciumi együttműködéseket, annak érdekében, hogy az innovációs eredmények nemzetgazdasági szinten érvényesüljenek.", minél több céget kell bevonni a duális oktatásba és a technológiaváltás miatt erősíteni kell a felnőttképzést is.
Nagy Mártonék szerint az alapfokú oktatás szintjén a közeljövőben is nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a techonológia ismeretek, a nyelvtudás és a természettudományi ismeretek gyakorlati oktatására. Az biztos, hogy ezt a célt a következő években nem lesz könnyű megvalósítani, ugyanis azt korábban még Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is elismerte, hogy pont a természettudományos tárgyak és az idegen nyelvek esetében nehéz szaktanárt találni.
A helyzet feltehetően a közeljövőben sem fog sokat változni, hiszen az idei béremelés ellenére fizikatanárnak még mindig csak 28-an, kémia szakosnak 22-en jelentkeztek első helyen az idei felvételin. Az angoltanári szakot ugyan 582-en jelöltek meg a felvételi listájuk első helyén, azonban kérdéses, hogy ha ők meg is kapják a diplomájukat, végül elmennek-e egy iskolába tanítani vagy helyette inkább nyelviskolában esetleg egy multinacionális cégnél helyezkednek el.
Az NGM ezen kívül szeretné megszervezné a Modern Gyárak délutánját, amelynek keretében az általános iskolások és a családok belülről is megismerkedhetnének a high-tech gyárakkal, kutatóközpontokkal, hátha a későbbiekben lenne kedvük egy ilyen helyen dolgozni.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
