Magyarország versenyképessége szempontjából fontos, hogy a gyerekek minél fiatalabb korban ismerkedjenek meg a high-tech gyárakkal.
Nemzetgazdasági Minisztérium közel 30 oldalas stratégiát dolgozott ki, hogy javítanák az ország versenyképességét, amiben egy alpontot szenteltek az oktatásnak. A dokumentumból kiderül, hogy az oktatás legfontosabb feladata, hogy képzett munkaerőt biztosítson az ipar számára.
Ennek szellemében többek között a "támogatási struktúrában előnyben kell részesíteni a felsőoktatási intézmény és vállalat közötti konzorciumi együttműködéseket, annak érdekében, hogy az innovációs eredmények nemzetgazdasági szinten érvényesüljenek.", minél több céget kell bevonni a duális oktatásba és a technológiaváltás miatt erősíteni kell a felnőttképzést is.
Nagy Mártonék szerint az alapfokú oktatás szintjén a közeljövőben is nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a techonológia ismeretek, a nyelvtudás és a természettudományi ismeretek gyakorlati oktatására. Az biztos, hogy ezt a célt a következő években nem lesz könnyű megvalósítani, ugyanis azt korábban még Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is elismerte, hogy pont a természettudományos tárgyak és az idegen nyelvek esetében nehéz szaktanárt találni.
A helyzet feltehetően a közeljövőben sem fog sokat változni, hiszen az idei béremelés ellenére fizikatanárnak még mindig csak 28-an, kémia szakosnak 22-en jelentkeztek első helyen az idei felvételin. Az angoltanári szakot ugyan 582-en jelöltek meg a felvételi listájuk első helyén, azonban kérdéses, hogy ha ők meg is kapják a diplomájukat, végül elmennek-e egy iskolába tanítani vagy helyette inkább nyelviskolában esetleg egy multinacionális cégnél helyezkednek el.
Az NGM ezen kívül szeretné megszervezné a Modern Gyárak délutánját, amelynek keretében az általános iskolások és a családok belülről is megismerkedhetnének a high-tech gyárakkal, kutatóközpontokkal, hátha a későbbiekben lenne kedvük egy ilyen helyen dolgozni.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
