szerző:
Tornyos Kata
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Minden tanárt a saját főnöke értékel majd szeptembertől, ezen fog múlni a fizetésük is. Az erről szóló rendelet április elején jelent meg, amelynek több pontja is rögzíti az objektivitást, de vajon van-e valós garancia a kivételezés elkerülésére?

Objektivitás, lehetőségek a bérek differenciálására, átlátható teljesítménykövetelés – többek között ezeket az elveket kell figyelembe venni a következő tanévtől induló teljesítményértékelés során. Múlt héten nyilvánosságra hozta az Oktatási Hivatal ennek a hivatalos, részletes szempontjait. Ezeket mutatjuk most be.

Az értékelés két részből áll, vannak személyre szabott célok, illetve egységes szempontok is, összesen hét. Ebből hat teljesen egységes, további egy pedig intézményi, illetve (igazgatók esetében) fenntartói szinten határozható meg. Az általános iskolák számára nyilvánosságra hozott szakmai, módszertani ajánlás szerint a pedagógusokat olyan szempontok alapján kell majd értékelni, mint a(z)

  • kompetenciaeredmények alakulása,
  • intézményen kívüli programokban való részvétel (projektek, táborok, tanulmányi utak, múzeumés színházlátogatás stb.
  • pedagógus szabály-és normakövető magatartása,
  • etikus magatartás,
  • kapcsolattartás és kommunikáció a szülőkkel, gondviselőkkel,
  • felzárkóztatásra szoruló tanulók fejlesztése.

A szövegből az is kiderül, hogy összesen három egyéni célt kell meghatározni a pedagógusoknál. Ehhez annyi keretet ad a rendelet, hogy a céloknak illeszkedniük kell a munkaközösség feladatköréhez, lehetőség van rá, hogy szakmai, nevelési/módszertani, valamint egyéb területeket öleljenek át, illetve magukban foglalhatnak az alapfeladatként elvégzett tevékenységekkel kapcsolatos, egyértelmű minőségi vagy egyéb mutatóhoz kapcsolódó elemeket is.

Azt is objektívan rögzíteni kell, hogy a teljesítménycélonként elérhető maximálisan 8 pontból milyen szintű teljesítés esetén hány pont szerezhető meg. A pedagógus egyéni személyes teljesítménycéljainak végső jóváhagyása az igazgató feladata. A tanév során csak kifejezetten indokolt esetben van lehetőség módosítani az előre meghatározott célt, és csak egyszer, február végéig.

Tanév közben az igazgató, vagy az igazgató által kijelölt személy (például igazgatóhelyettes, munkaközösség-vezető) követi nyomon az egyéni személyes teljesítménycélok teljesülését, amihez az eKRÉTA felületének használatát javasolják.

Példákat is felsorolnak a személyre szabott célokra, de kiemelik, hogy ezek minen pedagógus esetében egyéniek lesznek majd:

  • „A következő tanítási évben legalább X fő tanulóját indítsa el országos szervezésű tanulmányi versenyben, és legalább Y fő tanuló érje el a regionális fordulót. Fordítson legalább Z db tanórát a tanévben a versenyzők felkészítésére.”
  • „A kizárólag sajátos nevelési igényű tanulókat nevelő-oktató iskolában a következő tanítási évben legalább X fő tanulóját készítse fel intézményi vagy regionális szervezésű rendezvényre/ versenyre. Fordítson legalább Y db tanórát a tanévben a versenyzők felkészítésére.”
  • „Ha a tanulók a központi mérésekben részt vesznek, a tanulók szövegértési eredményeinek javítása érdekében az általa tanított csoportra vonatkozóan dolgozzon ki fejlesztési tervet a mérés eredményei alapján.”
Az értékelési szemponton túl több alapelvet is rögzít a dokumentum: például, hogy legyen lehetőség a bérezési differenciálásra az értékelés eredménye alapján, elsősorban ösztönző-motiváló jelleggel. Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányi tagja korábban azt mondta lapunknak, hogy az értékelés következtében nem csökkenhet a pedagógusok fizetése, kizárólag emelkedhet, és erről a végső döntést nem az igazgató, hanem a tankerület hozza meg, hiszen ő létesít munkaviszonyt a tanárokkal.

"Ne pusztán egy adott szempontrendszer szerinti értékelést jelentsen, hanem jelenjenek meg benne az önreflexiókra épülő, az egyéni fejlődési igényeket is tükröző teljesítménycélok, adatokra, tényekre épülő rendszer az objektivitás erősítése céljából"

– térnek vissza a tárgyilagosság kérdésére a rendeletben.  Az objektivitás hiánya egy potenciális buktatója az értékelési rendszernek, valószínűleg ezért is térhetnek ki rá többször is a szövegben. Kiemelik, hogy nagy felelőssége van a vezetőnek az értékelési folyamat során, hogy a rendelkezésre álló információkat és adatokat, vezetői tapasztalatokat objektíven, arányosan, támogató és fejlesztő hozzáállással vegye figyelembe.

Nagy Erzsébet szerint ezzel az lehet a probléma, hogy nagy mértékben számít majd a lojalitás a tankerületi rendszer és az intézményvezető iránt.

A szakszervezetek követelik, hogy vonják vissza a teljesítményértékelésről szóló rendeletet

Korábban elmondta Nagy Erzsébet, hogy a PDSZ szeretné felvenni sztrájkövetelései közé a rendelet visszavonását, de ehhez előbb a másik nagy szervezettel, a Pedagógusok Szakszervezetével is meg kell állapodniuk. Ez azóta meg is történt.

Lapunknak küldött közleményükből kiderül, hogy a PDSZ és a PSZ közös sztrájkbizottsága kibővíttette az eddigi sztrájkköveteléseket: követelik a pedagógusok teljesítményértékeléséről szóló rendelet visszavonását. Továbbá, hogy a kormány az EFOP PLUSZ programban foglalt vállalásainak megfelelően a teljesítményértékelés módját a szakszervezetekkel együtt alakítsa ki.

Fejlesztenő, átlagos, kiemelkedő


Külön dokumentumban olvasható az, hogy hogyan értékelik a középiskolában dolgozó pedagógusokat, a kollégiumi tanárokat, az óvodák és szakiskolák pedagógusait és a készségfejlesztő iskolai munkavállalókat. Az viszont egységes, hogy összesen 100 pontot gyűjthet össze így egy pedagógus, de a pontozás eltér aszerint, hogy valaki vezetői megbízásban van-e vagy sem.

A dolgozó lehet kiemelkedő teljesítményű, ha a pontszáma az elérhető pontszám legalább 80 százaléka, átlagos teljesítményű az, akinek pontszáma ennél kisebb, de az elérhető pontszám legalább 50 százaléka, és „fejlesztendő teljesítményszintű” az, akinek eredménye az elérhető pontszám 50 százaléka alatti.

A szakszervezetek kimaradtak az egyeztetésből

A Belügyminisztérium tavaly januárban jelentette be, hogy új teljesítményértékelési rendszert vezetne be a közoktatásba. A most megjelent szakmai ajánlások a Belügyminisztériummal és a Klebelsberg Központtal egyeztetve, a Nemzeti Pedagógus Kar véleményét is kikérve készültek el.

A minél teljesebb körű információátadás érdekében a Hivatal az érintetteknek – a Pedagógiai Oktatási Központjai közreműködésével – országos felkészítő programsorozatot is szervez" - írják az OH honlapján. A kormány ugyan vállalta az uniós forrásokért cserébe, hogy a teljesítményértékelés rendszerét a szakszervezetek megkérdezésével alakítja ki, de ez elmaradt Nagy Erzsébet elmondása szerint.