Tavaszi szünet, általános iskolai beiratkozás, középiskolai felvételi: itt vannak a legfontosabb áprilisi dátumok

Véget ér a tavaszi pihenő, közeleg a szeptembertől első osztályos gyerekek beiratkozása és a középiskolai felvételi is lassan a végéhez ér. Mutatjuk, milyen dátumokat érdemes észben tartanotok áprilisban.

  • Székács Linda

Eddig tart a tavaszi szünet

Míg a köznevelésben tanuló diákok egészen április 7-ig pihenhetnek otthon, és csak április 8-án kell újra iskolába menniük, addig a szakképzésben tanulóknak jóval hamarabb véget ér a tavaszi szünet, ők ugyanis már április 3-án visszatérnek az iskolapadokba.

Az eltérés oka, hogy a kormány módosította a szakképzési törvényt, így a szakképzésben tanulókra saját, a közneveléstől eltérő tanév rendje vonatkozik. A módosítást azzal indokolták, hogy a szakképzésben tanulóknak nyáron szakmai gyakorlaton kell részt venniük, amit a korábbi köznevelési tanév rendje nem vett figyelembe, az új viszont már igen.

Tanulói adatlapok módosítása

Azoknak a diákoknak, akik valamilyen, négy, hat- vagy nyolcosztályos középiskolába jelentkeztek, április 8-10. között lehetőségük nyílik a tanulói adatlapok módosítására, így akár a sorrendjük megváltoztatására is. Ezt akkor érdemes fontolóra venni, ha idő közben valami miatt meggondoltátok magatokat, és egy korábban hátrébb sorolt intézménybe szívesebben kerülnétek be, mint például a jelentkezési listátok első helyén álló középiskolába.

A módosító tanulói adatlapokat április 10-én továbbítják az általános iskolák (vagy a szülők) az Oktatási Hivatalnak, ami aztán április 12-ig elküldi a középfokú intézményeknek a hozzájuk jelentkezett diákok listáját ABC sorrendben.

Az OH ezt követően a módosító tanulói adatlapok alapján április 17-ig kiegészíti a jelentkezettek listáját, a középfokú intézmények igazgatói pedig az ideiglenes felvételi rangsort április 22-ig juttatják el a Hivatalnak, ami a végeredményt az igazgatói döntések és a tanulói adatlapok egyeztetése alapján alakítja ki és küldi el a középiskoláknak. Ez az egyeztetett felvételi jegyzék.

Általános iskolai beiratkozás

Azokat a gyerekeket, akik augusztus 31-ig betöltik a 6. életévüket, és így szeptember 1-től tankötelessé válnak, 2024. április 18-19-én kell beíratni az általános iskolákba. A személyes beiratkozást ugyanakkor megelőzi az elektronikus beiratkozást, ami jelentősen meggyorsítja a személyes ügyintézést. Erről itt olvashattok bővebben.

Óvodai beiratkozás

Szintén aktuális ebben a hónapban az óvodába készülő gyerekek beiratkozása is. Erre a legtöbb oviban április 23-25. között kerül sor, ugyanakkor a beiratkozás napjai eltérőek lehetnek, ezért mindenképp érdeklődjetek róla az illetékes óvodánál.

Témahetek

Áprilisban a tanév rendje szerint több témahét is lesz az iskolákban. Április 8-12. között Digitális Témahetet, április 22-26. között pedig Fenntarthatósági Témahetet tartanak majd.

Mindezek mellett pedig zajlanak tovább az országos mérések is, amik március 4-én kezdődtek és egészen június 3-ig tartanak.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.