Nem szavazták meg a szülők a zuglói Jókai Mór általános iskola fenntartóváltását

Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye március közepén jelentette be a szándékát, hogy átvennék az intézmény fenntartását.

  • Székács Linda

122 igen, 174 nem és 2 érvénytelen szavazat leadásával eldőlt, hogy nem kerül a zuglói Jókai Mór általános iskola a katolikus egyház fenntartásába - értesült a hvg.hu.

Ahogy azt korábban megírtuk, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye március közepén tájékoztatta az intézménybe járó gyerekek szüleit arról a szándékáról, hogy átvennék az intézmény fenntartását, többek között szabadabb tankönyvválasztást is ígérve. A szülőknek 15 nap állt rendelkezésükre, hogy arról döntsenek, támogatják-e a fenntartóváltást, az átvételről szóló javaslatot pedig csak akkor küldték volna el az Oktatási Hivatalnak, ha a szülők több mint 50 százaléka támogatja azt.

Korábban egyébként a tantestület és a diákönkormányzat is kifejezte véleményét a fenntartóváltással kapcsolatban, és míg a tantestület 88 százaléka támogatta, a diákönkormányzat 55,6 százalékos arányban ellene szavazatott. A végső döntést azonban a szülők hozták meg, akiknek 63 százaléka nyilvánította ki a véleményét, és végül 122-en a fenntartóváltás mellett, 174-en pedig ellene voksoltak.

Korábban egyébként a Magyar Hangnak nyilatkozva több szülő is kifejtette a véleményét, kifogásolva azt, hogy az intézmény lelki vezetője átmenetileg Pajor András lenne, aki szerintük nyíltan a Fidesz mellett politizál és "olyanokat oszt meg, hogy a Disney az ördögtől való, a Titanic pedig nem is süllyedt el, máskor oroszpárti konteókat."

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.