Az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium diákja nyerte az idei Közgazdasági Diákolimpiát

Az első öt helyezett Görögországban képviseli majd Magyarországot a versenyszeptemberi nemzetközi döntőjében.

  • Eduline/MTI

Dudás Ágoston, az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium diákja nyerte a Közgazdasági Diákolimpia 2024-es versenyét szerdán Budapesten, a Corvinuson Egyetemen - közölte a Magyar Közgazdasági Társaság az MTI-vel.

A társaság közleménye szerint a Közgazdasági Diákolimpiát először Csehországban szervezték meg 2016-ban, Magyarország pedig 2019 óta rendezi meg a nemzeti versenyt és delegálja az országos döntő legjobbjait a nemzetközi döntőbe.

"A verseny rangját mutatja, hogy a 2017-es, kezdeti 4000 résztvevőről 2023-ra már csaknem 80 ezerre emelkedett a versenyben részt vevő diákok száma. Az indulás óta négy kontinens 21 országából összesen 350 ezer diák mérette meg közgazdasági tudását e versenyen" - írták.

A Közgazdasági Diákolimpia idei versenyfelhívására mintegy 30 település - köztük a vajdasági Zenta és a felvidéki Érsekújvár - csaknem félszáz iskolájából jelentkeztek a közgazdaságtan iránt érdeklődő középiskolás diákok. Közülük a szerdai, budapesti döntőben 8 település 14 iskolájának 25 diákja mérte össze tudását.

Az országos döntő két fordulóból állt: délelőtt egy írásbeli teszten mérkőztek meg egymással a diákok, közülük pedig a legjobban teljesítő 10 tanuló szóbelizett délután a neves közgazdászokból álló zsűri előtt.

A Közgazdasági Diákolimpia első helyezettje végül Dudás Ágoston, az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium diákja lett. Második helyen Madár Gergely, a szintén budapesti Németh László Gimnázium diákja végzett, harmadik helyen pedig Andrási Szabolcs, a Kecskeméti SZC Kada Elek Technikum diákja.

 

������������Kettős Kristóf 11.b osztályos diákunk a Közgazdasági Diákolimpia nemzetközi angol nyelvű döntőjében képviseli...

Posted by Andrássy György Katolikus Közgazdasági Technikum, Gimnázium és Koll. on Wednesday, March 27, 2024

Hármukon kívül, negyedik és ötödik helyezettként Páli Ádám (Jurisich Miklós Gimnázium és Kollégium, Kőszeg) és Kettős Kristóf (Andrássy György Katolikus Közgazdasági Technikum, Gimnázium és Kollégium) képviselheti Magyarországot szeptemberben Görögországban, a verseny angol nyelvű nemzetközi döntőjében.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.