Az útdíjak összegének emelése miatt idén akár 40 százalékkal többe kerülhetnek a buszos osztálykirándulások költségei.
Eddig az üzemanyagárak jelenthették a legnagyobb problémát, idén azonban az útdíj összegének emelkedése miatt olyan drága lett a buszos kirándulás, hogy a gyerekek osztálykirándulásai is veszélybe kerültek - hangzott el az ATV START című műsorában csütörtök reggel.
A csatornán Dittel Gábor, a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestületének ügyvezető főtitkára többek között arról is beszélt, hogy míg korábban 20 ezer forintba került egy egyhavi autópálya matrica, így a buszok kilométerenkénti útdíja 20 és 5 forint között mozgott, addig az útdíj rendszerének megváltoztatása és 2584 elemi szakaszra bontása miatt a kilométerenkénti költségek idén akár a 60-150 forintot is elérhetik, ami 30-60 százalékos költségmozgást jelent. Tovább emeli a költségeket ugyanakkor a január 1-től 41 forinttal növekedett jövedéki-adó emelés is, és a munkaerőhiány miatti személyi költségek változása is.
"Az átlag szülők bevételi oldala ennyivel nem nőtt, tehát nagy-nagy terheket ró a szülőkre egy ilyen osztálykirándulás költsége"
- jegyezte meg Dittel Gábor.
A Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestületének ügyvezető főtitkára azt is hozzátette; folyamatos párbeszédben vannak a törvényhozással, a helyzet megoldása érdekében pedig részükről az alábbi három javaslat született:
Dittel Gábor szerint ezek nélkül az osztálykirándulások költsége tavalyhoz képest idén 40 százalékkal lehet magasabb, amennyiben azonban valamelyiket - kiváltképp, ha az 5 százalékos áfát - elfogadják, jelentősen csökkenthető az áremelkedés összege.
"Ha ez megtörténik, könnyebb lesz kitermelni a szülőknek, hogy a gyerek el tudjon menni egy 1-2 napos osztálykirándulásra" - tette hozzá.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
