A Gábor Dénes Egyetem nyílt levélben indokolta meg, miért lép vissza.
Korábban az Eduline is beszámolt arról, hogy XII. kerületi iskola a Közép-budai Tankerületi Központ fenntartásából a Gábor Dénes Egyetemhez kerülne, amely az egyetem 12 oldalas koncepciója szerint felmenő rendszerben fizetőssé válna, a diákok szüleinek így havi 100-150 ezer forintot kellene fizetni. Cserébe viszont azt ígérik, hogy minden diák kapna laptopot, a termeket okostáblákkal szerelnék fel és új labort is építenének.
Mivel a fenntartóváltás nagy port kavart a szülőknél, és a sajtóban, ezért utána nem sokkal a Gábor Dénes Egyetem (GDE) honlapján közzétett nyílt levelében arról számolt be, hogy a Tamási intézményfejlesztési koncepciója egy javaslat a GDE részéről, amit csak a szülőkkel, diákokkal és tanárokkal közösen tudnak véglegesíteni. Amennyiben az érintettek nem támogatják a fenntartóváltást, úgy a GDE visszavonja az átvételi kérelmét és az ezzel kapcsolatos kötelezettség vállalásait.
Az azt követő szülői fórumon pedig már elhangzott, hogy mégsem veszik át az iskolát. Ezt meg is erősítette az a nyílt levél, amit a Gábor Dénes Egyetem szerkesztőségünk részére is megküldött. Ebben az egyetem azzal indokolja a visszalépést, hogy az elmúlt egy hétben a valós tényektől és szándékoktól jelentősen eltorzított, számos esetben valótlan információk és spekulációk jelentek meg a közösségi médiában, sajtóban és sajnos már a Tamásiban is.
"Ennek következményeként a szakmai szintről tisztán politikai színtérre helyeződött a közbeszéd, amely kommunikáció teljesen elfojtja a szakmaiságot, és az egyetlen igazán fontos szempontot, a diákok érdekét. Ebben a környezetben nincs lehetőségük az Érintetteknek kialakítani szakmai párbeszéd alapján saját álláspontjukat, mert egyes véleményvezérek – kérdések feltevése és válaszok meghallgatása nélkül – igaztalan támadással, petíciókkal, tüntetésekkel próbálják a közhangulatot befolyásolni. Az ilyen romboló kommunikáció egyetlen célja, hogy megakadályozza, őszinte és előremutató szakmai egyeztetési folyamatot a közösen megvalósítandó jó ügy érdekében."
- írják a levélben, majd hozzáteszik, hogy azért döntöttek a visszalépés mellett, mert sem a gyerekeket, sem a tanáraikat nem szeretnék méltatlan helyzetbe hozni, a közelgő választások politikai csatározásainak kereszttüzébe állítani.
Hogy milyen következményei lehetnek annak, hogy a középiskolákat, általános iskolákat tömegesen vesznek egyetemek, egyházak, azzal kapcsolatban az alábbi cikkünkben foglalkoztunk részletesen.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
