Többek között a tavaszi szünet időpontja is eltérő.
A köznevelésben tanulók számára március 28-tól április 7-ig, a szakképzésben tanulóknak viszont március 28-tól csak április 3-ig tart majd a hamarosan kezdődő tavaszi szünet.
De nem ez az egyetlen tanítási szünet, aminek eltér az időpontja attól függően, hogy a diák közoktatásban vagy szakképzésben tanul-e, hiszen a szakképzésben tanulóknak a téli vakáció is rövidebb volt.
Ez egyébként számos többgyerekes családot is kellemetlenül érinthet, hiszen ha az egyik gyerek a köznevelésben tanul, a másik viszont szakképzésben, az felboríthatja a szünetekben tervezett utazásokat, üdüléseket is, arról nem is beszélve, hogy a buszjáratok a közneveléshez alkalmazkodnak, így nem egyszer kaptunk már olyan visszajelzést, hogy hiába várta a meneterend szerinti buszt egy szakiskolás, az nem jelent meg a várt időpontban, mert a köznevelésben tanulók még tartó szünete miatt nem közlekedett.
Miért különböznek?
Korábban mind a szakképzésben, mind a köznevelésben tanulók számára megegyező volt a tanév rendje, ez azonban a szakképzési törvény 2023-as módosításával megváltozott. Az intézkedést a kormány azzal indokolta, hogy a szakképzésben tanulóknak nyáron szakmai gyakorlaton kell részt venniük, amit a korábbi köznevelési tanév rendje nem vett figyelembe, az új viszont már igen.
Az egyébként továbbra is azonos mindkét tanév rendjében, hogy a tanév 179 tanítási napból áll, és a felvételi eljárás, beiratkozások, érettségik időpontjai is azonosak.
A szakképzési tanév rendjét itt, a köznevelési tanév rendjét pedig itt nézhetitek meg.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
