Miért különbözik a tanév rendje a köznevelésben és a szakképzésben?

Többek között a tavaszi szünet időpontja is eltérő.

  • Székács Linda

A köznevelésben tanulók számára március 28-tól április 7-ig, a szakképzésben tanulóknak viszont március 28-tól csak április 3-ig tart majd a hamarosan kezdődő tavaszi szünet.

De nem ez az egyetlen tanítási szünet, aminek eltér az időpontja attól függően, hogy a diák közoktatásban vagy szakképzésben tanul-e, hiszen a szakképzésben tanulóknak a téli vakáció is rövidebb volt.

Ez egyébként számos többgyerekes családot is kellemetlenül érinthet, hiszen ha az egyik gyerek a köznevelésben tanul, a másik viszont szakképzésben, az felboríthatja a szünetekben tervezett utazásokat, üdüléseket is, arról nem is beszélve, hogy a buszjáratok a közneveléshez alkalmazkodnak, így nem egyszer kaptunk már olyan visszajelzést, hogy hiába várta a meneterend szerinti buszt egy szakiskolás, az nem jelent meg a várt időpontban, mert a köznevelésben tanulók még tartó szünete miatt nem közlekedett.

Miért különböznek?

Korábban mind a szakképzésben, mind a köznevelésben tanulók számára megegyező volt a tanév rendje, ez azonban a szakképzési törvény 2023-as módosításával megváltozott. Az intézkedést a kormány azzal indokolta, hogy a szakképzésben tanulóknak nyáron szakmai gyakorlaton kell részt venniük, amit a korábbi köznevelési tanév rendje nem vett figyelembe, az új viszont már igen.

Az egyébként továbbra is azonos mindkét tanév rendjében, hogy a tanév 179 tanítási napból áll, és a felvételi eljárás, beiratkozások, érettségik időpontjai is azonosak.

A szakképzési tanév rendjét itt, a köznevelési tanév rendjét pedig itt nézhetitek meg.

 

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.