Többek között a tavaszi szünet időpontja is eltérő.
A köznevelésben tanulók számára március 28-tól április 7-ig, a szakképzésben tanulóknak viszont március 28-tól csak április 3-ig tart majd a hamarosan kezdődő tavaszi szünet.
De nem ez az egyetlen tanítási szünet, aminek eltér az időpontja attól függően, hogy a diák közoktatásban vagy szakképzésben tanul-e, hiszen a szakképzésben tanulóknak a téli vakáció is rövidebb volt.
Ez egyébként számos többgyerekes családot is kellemetlenül érinthet, hiszen ha az egyik gyerek a köznevelésben tanul, a másik viszont szakképzésben, az felboríthatja a szünetekben tervezett utazásokat, üdüléseket is, arról nem is beszélve, hogy a buszjáratok a közneveléshez alkalmazkodnak, így nem egyszer kaptunk már olyan visszajelzést, hogy hiába várta a meneterend szerinti buszt egy szakiskolás, az nem jelent meg a várt időpontban, mert a köznevelésben tanulók még tartó szünete miatt nem közlekedett.
Miért különböznek?
Korábban mind a szakképzésben, mind a köznevelésben tanulók számára megegyező volt a tanév rendje, ez azonban a szakképzési törvény 2023-as módosításával megváltozott. Az intézkedést a kormány azzal indokolta, hogy a szakképzésben tanulóknak nyáron szakmai gyakorlaton kell részt venniük, amit a korábbi köznevelési tanév rendje nem vett figyelembe, az új viszont már igen.
Az egyébként továbbra is azonos mindkét tanév rendjében, hogy a tanév 179 tanítási napból áll, és a felvételi eljárás, beiratkozások, érettségik időpontjai is azonosak.
A szakképzési tanév rendjét itt, a köznevelési tanév rendjét pedig itt nézhetitek meg.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
