Miért különbözik a tanév rendje a köznevelésben és a szakképzésben?

Többek között a tavaszi szünet időpontja is eltérő.

  • Székács Linda

A köznevelésben tanulók számára március 28-tól április 7-ig, a szakképzésben tanulóknak viszont március 28-tól csak április 3-ig tart majd a hamarosan kezdődő tavaszi szünet.

De nem ez az egyetlen tanítási szünet, aminek eltér az időpontja attól függően, hogy a diák közoktatásban vagy szakképzésben tanul-e, hiszen a szakképzésben tanulóknak a téli vakáció is rövidebb volt.

Ez egyébként számos többgyerekes családot is kellemetlenül érinthet, hiszen ha az egyik gyerek a köznevelésben tanul, a másik viszont szakképzésben, az felboríthatja a szünetekben tervezett utazásokat, üdüléseket is, arról nem is beszélve, hogy a buszjáratok a közneveléshez alkalmazkodnak, így nem egyszer kaptunk már olyan visszajelzést, hogy hiába várta a meneterend szerinti buszt egy szakiskolás, az nem jelent meg a várt időpontban, mert a köznevelésben tanulók még tartó szünete miatt nem közlekedett.

Miért különböznek?

Korábban mind a szakképzésben, mind a köznevelésben tanulók számára megegyező volt a tanév rendje, ez azonban a szakképzési törvény 2023-as módosításával megváltozott. Az intézkedést a kormány azzal indokolta, hogy a szakképzésben tanulóknak nyáron szakmai gyakorlaton kell részt venniük, amit a korábbi köznevelési tanév rendje nem vett figyelembe, az új viszont már igen.

Az egyébként továbbra is azonos mindkét tanév rendjében, hogy a tanév 179 tanítási napból áll, és a felvételi eljárás, beiratkozások, érettségik időpontjai is azonosak.

A szakképzési tanév rendjét itt, a köznevelési tanév rendjét pedig itt nézhetitek meg.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.