62 millió forintot vett el az egyházközség az általa fenntartott oktatási intézményektől

Az iskolák támogatására szánt pénzt az egyházközség többek között a hitéleti működésre és rezsire használhatta fel.

A Népszava birtokába került 2021-es könyvvizsgálati jelentésből kiderült, hogy „jogosulatlanul használt fel 62 millió forint normatívát a Kiskunhalasi Református Egyházközség”. Az eredendően oktatásra szánt 62.228.310 forint állami normatívát más célokra, feltételezhetően a község saját működésére fordítottak.

Több oktatási intézmény is a fenntartósága alá tartozik a református egyházközségnek, ilyen például a Kiskunhalasi Református Kollégium Szilády Áron Gimnáziumot és Kollégium is, amit 10 éven át Varga Judit vezetett. 2022-ben a hivatása lejárta után azonban Bödecs Pál, a fenntartó és a református egyházközség akkori elnök-lelkésze, az újbóli pályázat benyújtására már nem adott neki lehetőséget.

Egy korábbi cikkből az is kiderült, hogy Varga Judit és a lelkész között komoly konfliktus alakult ki, „amely a gimnázium, illetőleg az oktatás gazdasági hátterének különböző megítélésén alapult.”

Ennek az intézménynek a támogatásával kapcsolatban keresték fel az Állami Számvevőszéket, akit a bejelentésben arról tájékoztattak:

„A fenntartó az intézmény működésének biztosítására kézhez kapott támogatásokat részben az egyházközség működésére használja fel, így az iskola működéséhez szükséges beruházások hiúsultak meg.”

Végül az ügy 2021-ben eljutott a Magyarországi Református Egyház közoktatási ügyeinek adminisztratív, koordináló szervéhez, a Zsinati Oktatási Irodához, ahol felkértek egy könyvvizsgálót a jelentés elkészítéséhez.

A 2012 és 2020 közötti egyházközség gazdálkodásáról szóló jelentés szerint az oktatási intézmények támogatására kapott összeg egy részét "hitéleti működése során nagy valószínűséggel felhasználta a szervezet". Ezenkívül azt is megjegyezték, hogy az egyházközség "nem biztosította a beszámolók megbízhatóságát, szabályszerű könyvvezetéssel történő alátámasztását, valamint a kapott támogatásokkal való elszámoltathatóság feltételeit.”

Bár a jelentést elküldték a Dunamelléki Református Egyházkerületnek, amelynek Balogh Zoltán a vezetője, nem lehet tudni, hogy azóta történt-e előrelépés az ügyben. A lap megpróbálta elérni Bödecs Pált, aki azonban nem reagált a megkeresésre. Emiatt továbbra sem tisztázott, hogy pontosan mire használták fel a több mint 60 millió forintot, valamint miért nem volt látható következménye a könyvvizsgáló jelentésének, amely szerint a pénzből lelkészi fizetésre és rezsire is költhettek.

A 2022-ben nyugdíjba vonult Bödecs Pálnak nem mellesleg tavaly nyáron Novák Katalin „kimagasló tevékenysége elismeréseként” Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetést adományozott.

 

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.