Az iskolák támogatására szánt pénzt az egyházközség többek között a hitéleti működésre és rezsire használhatta fel.
A Népszava birtokába került 2021-es könyvvizsgálati jelentésből kiderült, hogy „jogosulatlanul használt fel 62 millió forint normatívát a Kiskunhalasi Református Egyházközség”. Az eredendően oktatásra szánt 62.228.310 forint állami normatívát más célokra, feltételezhetően a község saját működésére fordítottak.
Több oktatási intézmény is a fenntartósága alá tartozik a református egyházközségnek, ilyen például a Kiskunhalasi Református Kollégium Szilády Áron Gimnáziumot és Kollégium is, amit 10 éven át Varga Judit vezetett. 2022-ben a hivatása lejárta után azonban Bödecs Pál, a fenntartó és a református egyházközség akkori elnök-lelkésze, az újbóli pályázat benyújtására már nem adott neki lehetőséget.
Egy korábbi cikkből az is kiderült, hogy Varga Judit és a lelkész között komoly konfliktus alakult ki, „amely a gimnázium, illetőleg az oktatás gazdasági hátterének különböző megítélésén alapult.”
Ennek az intézménynek a támogatásával kapcsolatban keresték fel az Állami Számvevőszéket, akit a bejelentésben arról tájékoztattak:
„A fenntartó az intézmény működésének biztosítására kézhez kapott támogatásokat részben az egyházközség működésére használja fel, így az iskola működéséhez szükséges beruházások hiúsultak meg.”
Végül az ügy 2021-ben eljutott a Magyarországi Református Egyház közoktatási ügyeinek adminisztratív, koordináló szervéhez, a Zsinati Oktatási Irodához, ahol felkértek egy könyvvizsgálót a jelentés elkészítéséhez.
A 2012 és 2020 közötti egyházközség gazdálkodásáról szóló jelentés szerint az oktatási intézmények támogatására kapott összeg egy részét "hitéleti működése során nagy valószínűséggel felhasználta a szervezet". Ezenkívül azt is megjegyezték, hogy az egyházközség "nem biztosította a beszámolók megbízhatóságát, szabályszerű könyvvezetéssel történő alátámasztását, valamint a kapott támogatásokkal való elszámoltathatóság feltételeit.”
Bár a jelentést elküldték a Dunamelléki Református Egyházkerületnek, amelynek Balogh Zoltán a vezetője, nem lehet tudni, hogy azóta történt-e előrelépés az ügyben. A lap megpróbálta elérni Bödecs Pált, aki azonban nem reagált a megkeresésre. Emiatt továbbra sem tisztázott, hogy pontosan mire használták fel a több mint 60 millió forintot, valamint miért nem volt látható következménye a könyvvizsgáló jelentésének, amely szerint a pénzből lelkészi fizetésre és rezsire is költhettek.
A 2022-ben nyugdíjba vonult Bödecs Pálnak nem mellesleg tavaly nyáron Novák Katalin „kimagasló tevékenysége elismeréseként” Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetést adományozott.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
