A magyar szülők 70 százaléka nem támogatja a papíralapú oktatás teljes megszűnését, bár sokak szerint mégis ez lesz a jövő.
Az Epson nemzetközi reprezentatív kutatásának eredményei azt mutatják, hogy még mindig pótolhatatlan a papíralapú tanulás az oktatásban– számolt be a Signal&Display.
A kutatásban azt vizsgálták, hogy milyen szerepe van a nyomtatással kapcsolatos szokásoknak az oktatásban. A nemzetközi eredmények alapján a szülőknek több mint a fele gondolta úgy, hogy a gyerekek könnyebben tanulnak fizikai tárgyak segítségével - például tankönyvekkel -, mint a kijelzőkkel.
A magyar szülők 60 százaléka viszont azon az állásponton volt, hogy jobban megy a tanulás a digitális eszközökkel, mint a nyomtatott anyagokkal. Emellett a küldöldi válaszolók fele hiszi, hogy "az iskolások előbb-utóbb minden anyagot digitális eszközökön fognak kézhez kapni, és a könyvek teljesen eltűnnek majd az osztályteremből." Itthon még többen, a felmérésben résztvevő szülők 65 százaléka gondolja úgy, hogy a jövőben a teljes oktatás digitalizált lesz.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy örülnek is ennek a folyamatnak. A kutatásban résztvevő magyar szülők 70 százaléka nem támogatja a papíralapú oktatás teljes megszűnését. A külföldi szülők 35 százaléka, a magyaroknak pedig 38 százaléka gondolja úgy, hogy a gyerekek könnyebben tanulnak tollal, papírral írva, mint gépelve.
A témában Leanne Hall klinikai szakpszichológus így nyilatkozott:
"A kutatások azt mutatják, hogy a digitális felületek olvasásakor az agyunk más kapcsolatokat hoz létre a sejtek között, mint a nyomtatott könyvek esetében. A gyerekek a képernyőn nagyobb eséllyel siklanak el fontos információk mellett, és bár gyorsabban olvasnak és több tartalmat tudnak így átfogni a figyelmünkkel, mégis kevesebb információ marad meg az emlékezetükben.”
- állítja a szakember, majd hozzátette, hogy a nyomtatott szöveg kevésbé megterhelő vizuálisan, emellett térbeli és tapintási támpontokkal is segíti az olvasót, hogy jobban elmélyítse a figyelmét.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
