A magyar szülők többsége nem szeretné, ha eltűnne a papíralapú oktatás

A magyar szülők 70 százaléka nem támogatja a papíralapú oktatás teljes megszűnését, bár sokak szerint mégis ez lesz a jövő.

Az Epson nemzetközi reprezentatív kutatásának eredményei azt mutatják, hogy még mindig pótolhatatlan a papíralapú tanulás az oktatásban– számolt be a Signal&Display.

A kutatásban azt vizsgálták, hogy milyen szerepe van a nyomtatással kapcsolatos szokásoknak az oktatásban. A nemzetközi eredmények alapján a szülőknek több mint a fele gondolta úgy, hogy a gyerekek könnyebben tanulnak fizikai tárgyak segítségével - például tankönyvekkel -, mint a kijelzőkkel.

A magyar szülők 60 százaléka viszont azon az állásponton volt, hogy jobban megy a tanulás a digitális eszközökkel, mint a nyomtatott anyagokkal. Emellett a küldöldi válaszolók fele hiszi, hogy "az iskolások előbb-utóbb minden anyagot digitális eszközökön fognak kézhez kapni, és a könyvek teljesen eltűnnek majd az osztályteremből." Itthon még többen, a felmérésben résztvevő szülők 65 százaléka gondolja úgy, hogy a jövőben a teljes oktatás digitalizált lesz.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy örülnek is ennek a folyamatnak. A kutatásban résztvevő magyar szülők 70 százaléka nem támogatja a papíralapú oktatás teljes megszűnését. A külföldi szülők 35 százaléka, a magyaroknak pedig 38 százaléka gondolja úgy, hogy a gyerekek könnyebben tanulnak tollal, papírral írva, mint gépelve.

A témában Leanne Hall klinikai szakpszichológus így nyilatkozott:

"A kutatások azt mutatják, hogy a digitális felületek olvasásakor az agyunk más kapcsolatokat hoz létre a sejtek között, mint a nyomtatott könyvek esetében. A gyerekek a képernyőn nagyobb eséllyel siklanak el fontos információk mellett, és bár gyorsabban olvasnak és több tartalmat tudnak így átfogni a figyelmünkkel, mégis kevesebb információ marad meg az emlékezetükben.”

- állítja a szakember, majd hozzátette, hogy a nyomtatott szöveg kevésbé megterhelő vizuálisan, emellett térbeli és tapintási támpontokkal is segíti az olvasót, hogy jobban elmélyítse a figyelmét.

 

 

Hozzászólások

Hana György: „Méltóságot, tekintélyt kell adni az oktatásról szóló közbeszédnek”

Az új kormány az elődökétől merőben eltérő kommunikációs stratégiával kezdte meg működését. Az egyes minisztériumok szintjére kiterjesztett hiperaktivitás érezhetően felszabadulást, optimizmust ébresztett és éltet. Különösen az olyan, korábban porig alázott ágazatban, mint az oktatás. Ám pontosan ez a lendület az, ami egy újabb megkerülhetetlen kihívást is előtérbe rántott: az érdemi társadalmi egyeztetés ígéretének beváltását, vagy más szóval „kényszerét”. Ennek, az amúgy pozitív stressznek a kezeléséhez igyekszem az alábbiakban szempontokat adni. Hana György humánökológus, közoktatási vezető véleménycikke.

@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu

Havi 150 ezer forintot is kaphatsz, ha egy évig a következő felvételire készülsz

Ha idén nem sikerült bejutnod arra az egyetemre vagy szakra, amit kinéztél magadnak, vagy anyagi, családi okok miatt eddig nem tudtál továbbtanulni, még nincs minden veszve. A Budapesti Corvinus Egyetem Illyés Gyula Programja egy teljes tanéven át segít felkészülni a következő felvételire – ráadásul havi nettó 150 ezer forintos támogatást, ingyenes kollégiumot és mentorálást is kapsz. Mutatjuk a részleteket.

PSZ: a szakképzésben a felelősség mellett hatáskört is kell adni az iskoláknak

Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.