A magyar szülők 70 százaléka nem támogatja a papíralapú oktatás teljes megszűnését, bár sokak szerint mégis ez lesz a jövő.
Az Epson nemzetközi reprezentatív kutatásának eredményei azt mutatják, hogy még mindig pótolhatatlan a papíralapú tanulás az oktatásban– számolt be a Signal&Display.
A kutatásban azt vizsgálták, hogy milyen szerepe van a nyomtatással kapcsolatos szokásoknak az oktatásban. A nemzetközi eredmények alapján a szülőknek több mint a fele gondolta úgy, hogy a gyerekek könnyebben tanulnak fizikai tárgyak segítségével - például tankönyvekkel -, mint a kijelzőkkel.
A magyar szülők 60 százaléka viszont azon az állásponton volt, hogy jobban megy a tanulás a digitális eszközökkel, mint a nyomtatott anyagokkal. Emellett a küldöldi válaszolók fele hiszi, hogy "az iskolások előbb-utóbb minden anyagot digitális eszközökön fognak kézhez kapni, és a könyvek teljesen eltűnnek majd az osztályteremből." Itthon még többen, a felmérésben résztvevő szülők 65 százaléka gondolja úgy, hogy a jövőben a teljes oktatás digitalizált lesz.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy örülnek is ennek a folyamatnak. A kutatásban résztvevő magyar szülők 70 százaléka nem támogatja a papíralapú oktatás teljes megszűnését. A külföldi szülők 35 százaléka, a magyaroknak pedig 38 százaléka gondolja úgy, hogy a gyerekek könnyebben tanulnak tollal, papírral írva, mint gépelve.
A témában Leanne Hall klinikai szakpszichológus így nyilatkozott:
"A kutatások azt mutatják, hogy a digitális felületek olvasásakor az agyunk más kapcsolatokat hoz létre a sejtek között, mint a nyomtatott könyvek esetében. A gyerekek a képernyőn nagyobb eséllyel siklanak el fontos információk mellett, és bár gyorsabban olvasnak és több tartalmat tudnak így átfogni a figyelmünkkel, mégis kevesebb információ marad meg az emlékezetükben.”
- állítja a szakember, majd hozzátette, hogy a nyomtatott szöveg kevésbé megterhelő vizuálisan, emellett térbeli és tapintási támpontokkal is segíti az olvasót, hogy jobban elmélyítse a figyelmét.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
