A magyar szülők 70 százaléka nem támogatja a papíralapú oktatás teljes megszűnését, bár sokak szerint mégis ez lesz a jövő.
Az Epson nemzetközi reprezentatív kutatásának eredményei azt mutatják, hogy még mindig pótolhatatlan a papíralapú tanulás az oktatásban– számolt be a Signal&Display.
A kutatásban azt vizsgálták, hogy milyen szerepe van a nyomtatással kapcsolatos szokásoknak az oktatásban. A nemzetközi eredmények alapján a szülőknek több mint a fele gondolta úgy, hogy a gyerekek könnyebben tanulnak fizikai tárgyak segítségével - például tankönyvekkel -, mint a kijelzőkkel.
A magyar szülők 60 százaléka viszont azon az állásponton volt, hogy jobban megy a tanulás a digitális eszközökkel, mint a nyomtatott anyagokkal. Emellett a küldöldi válaszolók fele hiszi, hogy "az iskolások előbb-utóbb minden anyagot digitális eszközökön fognak kézhez kapni, és a könyvek teljesen eltűnnek majd az osztályteremből." Itthon még többen, a felmérésben résztvevő szülők 65 százaléka gondolja úgy, hogy a jövőben a teljes oktatás digitalizált lesz.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy örülnek is ennek a folyamatnak. A kutatásban résztvevő magyar szülők 70 százaléka nem támogatja a papíralapú oktatás teljes megszűnését. A külföldi szülők 35 százaléka, a magyaroknak pedig 38 százaléka gondolja úgy, hogy a gyerekek könnyebben tanulnak tollal, papírral írva, mint gépelve.
A témában Leanne Hall klinikai szakpszichológus így nyilatkozott:
"A kutatások azt mutatják, hogy a digitális felületek olvasásakor az agyunk más kapcsolatokat hoz létre a sejtek között, mint a nyomtatott könyvek esetében. A gyerekek a képernyőn nagyobb eséllyel siklanak el fontos információk mellett, és bár gyorsabban olvasnak és több tartalmat tudnak így átfogni a figyelmünkkel, mégis kevesebb információ marad meg az emlékezetükben.”
- állítja a szakember, majd hozzátette, hogy a nyomtatott szöveg kevésbé megterhelő vizuálisan, emellett térbeli és tapintási támpontokkal is segíti az olvasót, hogy jobban elmélyítse a figyelmét.
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
