Összehasonlításképp a város másik részén három intézmény összesen 2300 tanulóval osztozik egy 3,5 hektáros telken, ahol nagy sportpályáknak is van hely.
A csongrádi megyeszékhelyen, a Dorozsmai út mellett 2019 nyarára rendezvényközponttal, futball-, tenisz- és futópályákkal sportkomplexumot hozott létre a Szeged-Csanádi Egyházmegye. A stadion mögött egy hathektáros erdő található, amelyet az állam az egyházmegyének ajándékozott. Itt szeretnének iskolát építeni, amihez ki kellene vágni a fák jelentős részét – írta meg a Népszava.
Az erdőirtást az első pillanattól kezdve elutasította a városvezetés és a helyi lakosok jó része. Volt tüntetés a püspöki hivatal előtt, a Momentum aláírásgyűjtést kezdeményezett a terület megóvása érdekében. Az egyházmegye viszont ragaszkodik a területhez. A sajtószolgálat nem tudott konkrét választ adni a lapnak azzal kapcsolatban, hogy mikor kezdődhet el az építkezés, mekkora költséggel számolnak, ezek milyen forrásból származnak.
Nagy Sándor, Szeged egyik alpolgármestere szerint a töltés város felőli oldalán lévő, szintén állami tulajdonú, 3,3 hektáros terület sokkal jobb lenne iskolának. Nemcsak az erdő kímélése szólna emellett, hanem az is, hogy a telek mellett megy el 90-es busz, és ott végződik a 9-es troli, tehát egy ottani iskolának remek kapcsolata lenne a városhoz.
Az egyházmegye megígérte, hogy a kivágott fákat egy olyan helyszínen pótolja majd, ahol azt az önkormányzat szeretné. Azonban egy újonnan telepített erdő csak évtizedek múlva tudja majd betölteni a kivágott előd funkcióját.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
