Egészen Brüsszelig vitte az aHang az üres konzultációs íveket

Az ellenkonzultációs kampány lezárását követő napon az aHang 100 ezer üres konzultációs ívvel utazott Brüsszelbe, hogy a csúcstalálkozó ideje alatt felhívja az európai döntéshozók figyelmét a magyar kormány propagandájára.

Sajtótájékoztatójukat Orbán Viktor brüsszeli „főhadiszállása” előtt tartották, a Rue de la Loi-n, ahol nemrég a magyar kormány 10 millió euróért vásárolt meg egy épületet – írta meg a szervezet közleményében.

„Azért jöttünk ma ide, hogy az európai döntéshozók figyelmét is felhívjuk arra, hogy az Orbán-kormány narratívájával ellentétben a nemzeti konzultáció nem képviseli a magyar emberek többségének az álláspontját. A magyar választók mindössze 18%-a töltötte ki a konzultációt, amelyet a magyar miniszterelnök a teljes társadalom 98%-nak próbál meg beállítani A kormány propaganda kérdésekben folytat látszat párbeszédet, miközben olyan, társadalmilag fontos kérdésekben, mint az oktatás, a lakhatás vagy az egészségügy, még csak meg sem kérdezi az emberek véleményét”

- mondta az eseményen Szalóki Viktor, az aHang szóvivője.

A szervezet képviselői arra is rávilágítottak, hogy miközben a kormány a szuverenitásvédelemről kéri ki az emberek véleményét, decemberben már elfogadták az erre irányuló törvénycsomagot.

A szóvivő szerint „több milliárd forint közpénz folyik el egy kormányzati propaganda kampányra, miközben a miniszterelnök a saját szavazóit is semmibe veszi.”

Az aHang sajtótájékoztatóját Facebookon is közvetítették:

Az aHang, az Egységes Diákfront és a 7IGEN  kampánya január 31-én ért véget. Ezt követően az ország több mint 800 leadópontjáról megkezdték az ívek összegyűjtését. Azoknak pontos számáról várhatóan a jövő hét folyamán adnak tájékoztatást a szervezetek.

 

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.