Az ellenkonzultációs kampány lezárását követő napon az aHang 100 ezer üres konzultációs ívvel utazott Brüsszelbe, hogy a csúcstalálkozó ideje alatt felhívja az európai döntéshozók figyelmét a magyar kormány propagandájára.
Sajtótájékoztatójukat Orbán Viktor brüsszeli „főhadiszállása” előtt tartották, a Rue de la Loi-n, ahol nemrég a magyar kormány 10 millió euróért vásárolt meg egy épületet – írta meg a szervezet közleményében.
„Azért jöttünk ma ide, hogy az európai döntéshozók figyelmét is felhívjuk arra, hogy az Orbán-kormány narratívájával ellentétben a nemzeti konzultáció nem képviseli a magyar emberek többségének az álláspontját. A magyar választók mindössze 18%-a töltötte ki a konzultációt, amelyet a magyar miniszterelnök a teljes társadalom 98%-nak próbál meg beállítani A kormány propaganda kérdésekben folytat látszat párbeszédet, miközben olyan, társadalmilag fontos kérdésekben, mint az oktatás, a lakhatás vagy az egészségügy, még csak meg sem kérdezi az emberek véleményét”
- mondta az eseményen Szalóki Viktor, az aHang szóvivője.
A szervezet képviselői arra is rávilágítottak, hogy miközben a kormány a szuverenitásvédelemről kéri ki az emberek véleményét, decemberben már elfogadták az erre irányuló törvénycsomagot.
A szóvivő szerint „több milliárd forint közpénz folyik el egy kormányzati propaganda kampányra, miközben a miniszterelnök a saját szavazóit is semmibe veszi.”
Az aHang sajtótájékoztatóját Facebookon is közvetítették:
Az aHang, az Egységes Diákfront és a 7IGEN kampánya január 31-én ért véget. Ezt követően az ország több mint 800 leadópontjáról megkezdték az ívek összegyűjtését. Azoknak pontos számáról várhatóan a jövő hét folyamán adnak tájékoztatást a szervezetek.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
