Az ellenkonzultációs kampány lezárását követő napon az aHang 100 ezer üres konzultációs ívvel utazott Brüsszelbe, hogy a csúcstalálkozó ideje alatt felhívja az európai döntéshozók figyelmét a magyar kormány propagandájára.
Sajtótájékoztatójukat Orbán Viktor brüsszeli „főhadiszállása” előtt tartották, a Rue de la Loi-n, ahol nemrég a magyar kormány 10 millió euróért vásárolt meg egy épületet – írta meg a szervezet közleményében.
„Azért jöttünk ma ide, hogy az európai döntéshozók figyelmét is felhívjuk arra, hogy az Orbán-kormány narratívájával ellentétben a nemzeti konzultáció nem képviseli a magyar emberek többségének az álláspontját. A magyar választók mindössze 18%-a töltötte ki a konzultációt, amelyet a magyar miniszterelnök a teljes társadalom 98%-nak próbál meg beállítani A kormány propaganda kérdésekben folytat látszat párbeszédet, miközben olyan, társadalmilag fontos kérdésekben, mint az oktatás, a lakhatás vagy az egészségügy, még csak meg sem kérdezi az emberek véleményét”
- mondta az eseményen Szalóki Viktor, az aHang szóvivője.
A szervezet képviselői arra is rávilágítottak, hogy miközben a kormány a szuverenitásvédelemről kéri ki az emberek véleményét, decemberben már elfogadták az erre irányuló törvénycsomagot.
A szóvivő szerint „több milliárd forint közpénz folyik el egy kormányzati propaganda kampányra, miközben a miniszterelnök a saját szavazóit is semmibe veszi.”
Az aHang sajtótájékoztatóját Facebookon is közvetítették:
Az aHang, az Egységes Diákfront és a 7IGEN kampánya január 31-én ért véget. Ezt követően az ország több mint 800 leadópontjáról megkezdték az ívek összegyűjtését. Azoknak pontos számáról várhatóan a jövő hét folyamán adnak tájékoztatást a szervezetek.
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
