Sztrájktárgyalás: továbbra sem jár béremelés a nevelést-oktatást közvetlenül segítőknek

Január 31- én ismét sztrájktárgyaláson vettek részt a szakszervezetek. Mutatjuk, mire jutottak.

  • Tornyos Kata

Szerdán a Belügyminisztériumban tárgyalt Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárral Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője és Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke

Korábban Maruzsa Zoltán azt ígérte, hogy január 31-én, vagyis a mai sztrájktárgyaláson – amelyen ismét részt vett a Nemzeti Pedagógus Kar, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete, illetve a Klebersberg Központ vezetője, Hajnal Gabriella is – térnek vissza a nevelést-oktatást közvetlenül segítő, de nem pedagógiai végzettségű dolgozók béremelésére. Emellett szó volt többek között arról, hogy

  • a nyugdíjba vonuló kollégáknak továbbra sem jár a béremelés a felmentési idő alatt,
  • több iskolában is a tanítókat küldik felső tagozatra oktatni, de ők nem részesülnek a négy százalékos esélyteremtési illetményrészből
  • és a ki nem fizetett túlórákra is kitértek.

Hajnal Gabriella ígértet tett arra, hogy azoknak a pedagógusoknak, akik tanítói diplomával rendelkeznek és hiányszakmát "feltanítanak" a hetedik, nyolcadik osztályba, megkapják az esélyteremtési illetményrészt, viszont a nem állami fenntartású intézményeknél ez nem kötelező, csak egy lehetőség. A szakszervezetek nem értenek egyet azzal, hogy a tanítók felső tagozaton is órákat tartanak.

Az óraadóként dolgozó pedagógusoknak nincs meghatározva, hogy mennyi a minimális járandósság, ezért a szakszervezetek arra bíztatják őket, hogy kezdeményezzék a béralkut. Szó esett a nevelést-oktatást közvetlenül segítő, de nem pedagógiai végzettségű dolgozók béremeléséről is, de "cinikus" választ kaptak: a kormány nem ebbe az irányba szeretné összpontosítani a béreket.

A hatvan órás eseti helyettesítéseknél a teljes tanévre vonatkozóan kell számítani a hatvan órát és nem január elsejétől. Így, aki már tavaly eseti helyettesítést végzett, levonhatja az óráit a hatvanból.

Az óvodák esetében az önkormányzatok szinte mindenhol az alsóhatárt adták meg, és nem a 32 százalékos emelést, annak ellenére, hogy a szakszervezetek szerint kötelességük lenne a teljes emelést biztosítani. Ugyanez a helyzet az egyházi fenntartású intézményeknél is, így, akik régóta vannak a pályán csak néhány százaléknyi emelésben részesültek.

    "Nem beszéltük meg, hogy mikor találkozunk legközelebb"
    – mondta Nagy Erzsébet. Ezt azzal magyarázta, hogy először szeretnék megvárni a februárt, amikor a kormány is átnézi, hogy milyen béreket kaptak a pedagógusok és ők is közlik majd a hivatalos adatokat. Ezt követően lehet majd kezelni a jelenleg kialakult anomáliákat.

     

    Hozzászólások

    Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

    „A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

    A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

    Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

    Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

    Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.