Január 31- én ismét sztrájktárgyaláson vettek részt a szakszervezetek. Mutatjuk, mire jutottak.
Szerdán a Belügyminisztériumban tárgyalt Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárral Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője és Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke
Korábban Maruzsa Zoltán azt ígérte, hogy január 31-én, vagyis a mai sztrájktárgyaláson – amelyen ismét részt vett a Nemzeti Pedagógus Kar, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete, illetve a Klebersberg Központ vezetője, Hajnal Gabriella is – térnek vissza a nevelést-oktatást közvetlenül segítő, de nem pedagógiai végzettségű dolgozók béremelésére. Emellett szó volt többek között arról, hogy
Hajnal Gabriella ígértet tett arra, hogy azoknak a pedagógusoknak, akik tanítói diplomával rendelkeznek és hiányszakmát "feltanítanak" a hetedik, nyolcadik osztályba, megkapják az esélyteremtési illetményrészt, viszont a nem állami fenntartású intézményeknél ez nem kötelező, csak egy lehetőség. A szakszervezetek nem értenek egyet azzal, hogy a tanítók felső tagozaton is órákat tartanak.
Az óraadóként dolgozó pedagógusoknak nincs meghatározva, hogy mennyi a minimális járandósság, ezért a szakszervezetek arra bíztatják őket, hogy kezdeményezzék a béralkut. Szó esett a nevelést-oktatást közvetlenül segítő, de nem pedagógiai végzettségű dolgozók béremeléséről is, de "cinikus" választ kaptak: a kormány nem ebbe az irányba szeretné összpontosítani a béreket.
A hatvan órás eseti helyettesítéseknél a teljes tanévre vonatkozóan kell számítani a hatvan órát és nem január elsejétől. Így, aki már tavaly eseti helyettesítést végzett, levonhatja az óráit a hatvanból.
Az óvodák esetében az önkormányzatok szinte mindenhol az alsóhatárt adták meg, és nem a 32 százalékos emelést, annak ellenére, hogy a szakszervezetek szerint kötelességük lenne a teljes emelést biztosítani. Ugyanez a helyzet az egyházi fenntartású intézményeknél is, így, akik régóta vannak a pályán csak néhány százaléknyi emelésben részesültek.
"Nem beszéltük meg, hogy mikor találkozunk legközelebb"
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
