December 31-ig be kellett volna fejeznie a kivitelezőnek a munkát, ezért ástak árkot a diákotthon fala mellett. A magyar állam támogatta a beruházást.
Az Eduline is beszámolt arról, hogy a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium kétszintes diákotthonának körülbelül kétharmada december 18-án omlott a bent tartózkodó diákokra. Egy 17 éves fiú a helyszínen életét vesztette, majd a romok alól három lányt mentettek ki, ketten közülük könnyebben, egy 17 éves lány pedig súlyosan megsérült. Őt a helyszínen újra kellett éleszteni, de az életét a kórházban már nem tudták megmenteni.
A balesetet az okozhatta, hogy leomlott fal mellett a szennyvíz és esővíz elvezetését végző munkálatok miatt mély árkot ástak. Az épületet azonban nem ürítették ki a munkálatok idejére, pedig a diákotthon lakói már napokkal a baleset előtt jelezték, hogy repedezik a fal.
A munkálatokkal azért is kellett sietni, mert december 31-ig be kellett volna fejezni a projektet - írja a Népszava. A Tamási Áron Gimnázium épületének felújítását több részletben támogatta a Bethlen Gábor Alapon keresztül magyar állam. Az összeomlott diákotthonnal kapcsolatos támogatói okiratot még 2022-ben írták alá. Eredetileg a felújítással 2023. augusztius 31-ig kellett volna végezni, de a határidőt később kitolták december 31-ig. Közben plusz 40 millió forinttal növelték a támogatást, és ezzel párhuzamosan a felújítási munkálatok a drénezéssel bővültek.
Feltehetően ezért ásták ki decemberben az épület fala mellett a mély sáncot, mert ezt a munkát a hónap végéig be kellett volna fejeznie a kivitelezőnek.
Az épület leomlása után a december 31-es határidőt is módosították. Az Udvarhelyi Hírportál értesülései szerint az ügyben egyelőre három embert helyeztek hatósági felügyelet alá:
A tragédiával az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
