Több mint 16 ezer pedagógus mégsem vesz részt az idei minősítési eljárásban

A résztvevők többsége valószínűleg gyakornok fokozatú, akiknek kötelezően minősülniük kell Pedagógus I. fokozatba.

  • Tornyos Kata

Bár eredetileg 22 ezer pedagógus került be a 2024. évi minősítési eljárásba, abban végül csak 5451-en vesznek részt – tudta meg a Népszava az Oktatási Hivataltól.

Az idei minősítésre – mely során az érintettek például Pedagógus I. vagy Pedagógus II. fokozatba kerülhetnek – még tavaly kellett jelentkezni. A résztvevők számának csökkenését az tette lehetővé, hogy tavaly még kötelező volt a Pedagógus II. fokozat elérése, de törvényi változások miatt az idei évtől már nem az, tehát utólag dönthettek arról a pedagógusok, hogy mégsem vesznek részt az eljárásban.

A résztvevők közül mindössze 1671 fő vesz részt a Pedagógus II. fokozatra irányuló, immáron nem kötelező eljárásban. A többiek valószínűleg gyakornok fokozatúak, akiknek kötelezően minősülniük kell Pedagógus I. fokozatba. Mutatjuk, hogyan alakulnak a bérek januártól a különböző kategóriákban:

  • Pedagógus I. besorolás esetén 538 000 forint,
  • Pedagógus II. besorolás esetén 555 000 forint,
  • Mesterpedagógus kategóriában 630 000 forint,
  • Kutatótanár esetén pedig 750 000 forint.

     

    Hozzászólások

    Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

    „A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

    Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

    Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

    Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

    Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.