Nem veszik vissza az iskolák azokat a tanárokat, akik korábban elutasították a státusztörvényt

Van olyan tanár, akinek a jelentkezését már 8 iskola utasította vissza.

Több pedagógus is arról számolt be, hogy nem veszik fel őket az állami iskolák, amiért nem fogadták el a pedagógus-életpályatörvény (státusztörvény) alapján írt új szerződésüket – közölte azt RTL Híradó.

Egy földrajz szakos tanár már nyolc iskola álláshirdetésére jelentkezett Budapesten és Pest megyében, de mindenhonnan elutasították, amiért nem fogadta el a státusztörvényt.

Elmesélte, hogy a legutóbbi jelentkezésnél:

„Mindenben megegyeztünk, a tantárgyfelosztásban is, hogy milyen órákat fogok tanítani, hogyan fogom tanítani, hány órám lesz, aztán másnap felhívtak, hogy nem tudnak felvenni.”

Ugyanezt tapasztalta egy másik, matematika-fizika szakos tanár is:

„Mondták, hogy reménykednek, és felhívják a tankerületet. Kiment az igazgató, 5 perc múlva visszajött és elmondta, amikor mondta, hogy matek–fizika tanár, akkor kapcsolták egyre feljebb, de végül azt a hírt kapta, hogy nem vehetnek fel.”

Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője szerint az igazgatók legtöbbször alkalmaznák a visszatérő kollégákat, de ezt a tankerületek megtiltják.

Egy a Híradó birtokába jutott igazgatói levélből is az derült ki, hogy az érintett tanár alkalmazását a tankerület vezetője nem támogatta.

"Nem is értem, hogyan képzelik ezt a fenntartók. Ha valaki aláírta ezt a nyilatkozatot, akkor örök életre kizárják a pedagógus pályáról?"

- teszi fel a kérdést Nagy Erzsébet.

A PDSZ szerint a törvény nem tiltja a tanárok visszatérést, csak annyi kikötés van, hogy ha valaki 90 napon belül kezd el újra tanítani, akkor annak vissza kell fizetnie a végkielégítését.

A Klebelsberg Központ az RTL kérdéseire azt válaszolta, hogy a szeptemberig nyilatkozó tanárok „maguk döntöttek arról, hogy a továbbiakban nem kívánnak köznevelési intézményben dolgozni”. Hozzátették: „A döntést a pedagógusok hozták meg, nem a fenntartók.”

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.