Több mint százszor intézkedtek az iskolaőrök tanévkezdés óta

Leggyakrabban a tanulók között kirobbant verekedés, garázdaság miatt kellett intézkedniük.

  • Tornyos Kata

A tavaly szeptember 1-jétől idén január 22-éig terjedő időszakban összesen 105 esetben kellett intézkedniük az iskolaőröknek. Ez már több mint a fele annak, mint amennyiszer a teljes 2022/2023-as tanévben (199 eset) kellett intézkedniük – tájékoztatta az az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) a Népszavát.

Az iskolaőröknek leggyakrabban a tanulók között kirobbant verekedés, garázdaság miatt kellett intézkedniük, illetve kábítószerrel kapcsolatos jogsértések, testi sértés és különböző vagyon elleni cselekmények miatt is. Szabálysértési eljárásokat főleg a tanulók által az iskolába vitt szúró- vagy vágóeszközök miatt indítottak - olvasható a rendőrség tájékoztatásában.

Míg tavaly szeptember 1-jén 544 intézményben összesen 690 iskolaőr teljesített szolgálatot, idén januárban már 729 iskolaőr dolgozott 706 iskolában. Január 22-én indult újabb iskolaőr alapképzés, amelyen 18 fő vesz részt. Ők egy háromhetes képzést követően, a vizsgák sikeres teljesítése után állhatnak szolgálatba.

Az iskolaőrők fizetésére is kitértek: a fővárosi és Pest megyei iskolaőrök illetménye bruttó 336 ezer forint, a további megyékben szolgálatot ellátóké pedig bruttó 326 ezer forint, amelyet évi bruttó 200 ezer forint cafeteria egészít ki.

 

 

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.