Magyar Közlöny: meghatározták a szakképzésben oktatók minimum bruttó keresetét is

A miniszterelnök által jegyzett határozat kimondja, hogy a szakképzésben is olyan béremelést kell megvalósítani, mint a köznevelésben, ezért meghatározták a minimum bruttó keresetet.

A január 23-ai Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint 2024. január 1-jével a szakoktatók bére is átlagosan 32,2 százalékkal emelkedett.

Ahogy arról már az év első kormányinfóján is szó volt, a pedagógusok béremeléséből az óvónők és a szakképzésben dolgozók is részesülnek.

Korábban a Népszava megkeresésére a szakképzésért is felelős Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) azt nyilatkozta, hogy a köznevelésben tanító pedagógusokkal ellentétben a szakképzésben dolgozó oktatóknál az elmúlt évi teljesítményüktől is függ, hogy milyen arányban részesülhetnek a januártól megígért, átlagosan 32,2 százalékos béremelésből.

A közlönyben megjelent határozat erre nem tér ki, azonban a bérekkel kapcsolatban az olvasható benne, hogy

a szakoktatók minimum bruttó fizetésének el kell érnie legalább a havi 581 680 forintot.

Az emelt béreket már februárban megkapják az érintett pedagógusok. A bérfejlesztéshez szükséges költségvetési források biztosításáról pedig Varga Mihály pénzügyminiszternek kell gondoskodnia.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.