A miniszterelnök által jegyzett határozat kimondja, hogy a szakképzésben is olyan béremelést kell megvalósítani, mint a köznevelésben, ezért meghatározták a minimum bruttó keresetet.
A január 23-ai Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint 2024. január 1-jével a szakoktatók bére is átlagosan 32,2 százalékkal emelkedett.
Ahogy arról már az év első kormányinfóján is szó volt, a pedagógusok béremeléséből az óvónők és a szakképzésben dolgozók is részesülnek.
Korábban a Népszava megkeresésére a szakképzésért is felelős Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) azt nyilatkozta, hogy a köznevelésben tanító pedagógusokkal ellentétben a szakképzésben dolgozó oktatóknál az elmúlt évi teljesítményüktől is függ, hogy milyen arányban részesülhetnek a januártól megígért, átlagosan 32,2 százalékos béremelésből.
A közlönyben megjelent határozat erre nem tér ki, azonban a bérekkel kapcsolatban az olvasható benne, hogy
a szakoktatók minimum bruttó fizetésének el kell érnie legalább a havi 581 680 forintot.
Az emelt béreket már februárban megkapják az érintett pedagógusok. A bérfejlesztéshez szükséges költségvetési források biztosításáról pedig Varga Mihály pénzügyminiszternek kell gondoskodnia.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
