"A gyerekeknek az iskola után pihenni kell, nem feladatokat megoldani." - nyilatkozta Barbara Nowacká oktatási miniszter miután Lengyelországban az általános iskolákban betiltották a házi feladatot.
A ma7.sk szerint a rendelkezés áprilistól lép érvénybe a lengyel iskolákban, amit a hvg.hu szúrt ki. Nowacká kiemelte, hogy az intézkedést néhány éven belül a középiskolákra is kiterjesztihetik. Az oktatási miniszter egyébként még karácsony alőtt azt kérte a pedagógusoktól, hogy ne adjanak a szünetre leckét a gyerekeknek, mert a szabadidő, az ünnepnapok és a hétvégék a pihenésre vannak.
Mindez annak tükrében érdekes, hogy egy 2016-os OECD elemzés szerint az alapfokú oktatás akkor működik jól, ha a diákok pihenhetnek, és sok időt tölthetnek a szabad levegőn. Ez lehetőséget biztosít arra, hogy minél inkább saját tempójukban, sokszor játékosan sajátítsanak el készségeket, amelyre a későbbi tudást építhetik.
Hogy mennyire leterheltek a diákok jól miutatja, hogy ehhez képest az OECD-országokban általános iskolákban napi 4,3 órát töltenek tanulással a diákok, ez 45 perces tanórákban napi 5-6 órát jelent, Magyarországon ez 2015-ben 3,6 óra volt.
A tanulmányban nemcsak az általános iskolásokat, hanem középiskolásokat is vizsgálták. Érdekes, hogy itthon a 15 évesek hetente 6,2 órát töltöttek csak a házi feladatok megírásával. Ehhez képest az OECD-átlag csak 4,9 óra volt. Ráadásul a magyar gyerekek iskolán kívüli tanulási ideje is nagyon magas: heti közel 8,5 órát tett ki.
Nowacká ezek után bejelentette, hogy márciustól 30 százalékkal emelik a tanárok fizetését, de ehhez viszont hatályba kell lépnie a költségvetési törvénynek, amely a törvényhozási folyamat végén január 29-én kerül az államfőhöz.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
