Sztrájktárgyalás: jogszabályban rögzítik, hogy nem lehet a pedagógusok bérét negatív irányba befolyásolni

Január 17-én ismét sztrájktárgyalás volt a Belügyminisztériumban. Mutatjuk a fejleményeket.

  • Székács Linda

Szerda délután ismét sztrájktárgyaláson vettek részt a pedagógus szakszervezetek képviselői, Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Szakszervezetének ügyvivője és Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a Belügyminisztériumban Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárral.

A sztrájktárgyalás témái voltak többek között

  • a pedagógusok differenciált béremelése,
  • a nevelést-oktatást közvetlenül segítő, nem pedagógus végzettségű munkavállalók bérezése,
  • a munkaterhelés és munkaidők,
  • továbbá az óvodapedagógusok átfedési ideje.

A tárgyalást követően - amin Nemzeti Pedagógus Kar, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete, illetve a Klebersberg Központ vezetője, Hajnal Gabriella is részt vett - szakszervezetek képviselői arról számoltak be, hogy a kormány egyelőre tárgyalja a bérek kiegészítését, amire a beterjesztés szerint 340 milliárd forint pluszt kap a köznevelés, és körülbelül 64 milliárd forintot a szakképzés, amiről nem jelenik meg jogszabály, de "garantálni fogják, hogy eljutnak az intézményekhez".

Totyik Tamás szerint a 340 milliárd forint a társadalombiztosítás járulékkal és munkaadói járulékokkal együtt értendő. Ez azt jelenti, hogy a pedagógusok bére a novemberi illetményhez képest nagyjából 30 százalékkal emelkedik, amibe nem számít bele az esélyteremtési illetményrész, és külön fogják számolni a gyakornoki bérhez viszonyítottan a megbízási díjakat, például az osztályfőnöki pótlékot is.

"A 4 és 2 százalékos plusz jövedelem az alapbérhez számítódik, és 4 százalék maradt a hiányszakmák értéke, a 2 százaléknál pedig a mesterfokozatoké, amiket tanítanak" - teszik hozzá, megemlítve, hogy amennyiben a munkaköri szerződésbe beleírják, akár a pedagógiai mérésértékelés után is járhat.

 

Posted by Pedagógusok Szakszervezete PSZ on Wednesday, January 17, 2024

Téma volt továbbá a novemberben felmondott pedagógusok végkielégítése is, aminek teljes összegét a kormány továbbra sem akarja megfizetni, hiszen 30 év után például 36 havi végkielégítés járna, a tankerületek mégis csak maximum háromhavi összeget fizetnének ki. Ezzel kapcsolatban azonban nem változott az álláspont.

Nem kaptak választ ugyanakkor a nevelést-oktatást segítő, nem pedagógus végzettségű dolgozók béremelésére sem, amire Maruzsa Zoltán szerint január 31-én, a következő tárgyaláson térnek majd vissza, és a túlmunkák kifizetésével kapcsolatban sem sikerült megegyezni, ami miatt a szakszervezetek tömeges próbaperek indítását tervezik.

Tisztázták ugyanakkor, hogy az óvodapedagógusok átfedési ideje csak akkor tekinthető annak, ha két óvodapedagógus váltja egymást: akkor nem, ha az egyikük pedagógiai asszisztens vagy dajka, így azt ebben az esetben túlmunkaként meg kell fizetni.

Jogszabályban rögzítik mindemellett azt is, hogy a teljesítményértékelés során a pedagógusok bérét negatív irányba nem lehet befolyásolni.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.