Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Mégsem biztos, hogy lesz érdemi beleszólásuk az iskolaigazgatóknak az általuk vezetett intézményekben dolgozó pedagógusok béremelésének arányáról – értesült a hírről a Népszava.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, Totyik Tamás nemrég arról számolt be a Belügyminisztériumban lezajlott sztrájkbizottsági egyeztetést követően, hogy a tankerületi központok mellett az intézményvezetőknek is lesz szerepük a bérek pontos megállapításában. Ez azonban már nem tűnik olyan biztosnak, miután egy fővárosi iskolaigazgató felkereste a Népszavát és kiderült, hogy bár a tankerületi központ nemrég egyeztetésre hívta az intézményvezetőket, a megbeszélés végül elmaradt.
Ezt követően arról tájékoztatták őket, hogy
a tanárok új munkaszerződéseit központilag dolgozzák ki, az igazgatóknak pedig mindössze annyi lesz a feladatuk, hogy a tankerületi központban átvegyék a kész dokumentumokat és továbbítsák azokat a pedagógusoknak.
Mindennek január 22-éig kell megtörténnie.
További információkért a lap felkereste a Klebelsberg Központot, ahol csak annyit közöltek: „tudomásuk szerint az új életpályamodell-törvényhez kapcsolódó részletszabályok kidolgozása egyelőre folyamatban van.”
Az általuk említett részletszabályokra azért lenne szükség, mert a 32,2 százalékos emelés nem az egyes pedagógusok bérére, hanem a fenntartók számára rendelkezésre álló bértömegre vonatkozik. Következésképpen fennáll annak a veszélye, hogy az ígért béremelést a tanárok között nem egyenlő arányban fogják kiosztani.
