A Budapesti Corvinus Egyetem éves elégedettség-mérése szerint 5-ből 4 válaszadó etikán alulinak tartja, ahogyan Ádám Zoltán kirúgása ügyében jártak el.
A hvg.hu-hoz anonim módon eljuttatott, a Corvinus Alkalmazotti Tanács hagyományos éves elégedettségmérése lesújtó képet fest az egyetem jelenlegi állapotairól. A válaszadók 81 százaléka gondolja úgy, hogy Ádám Zoltán munkaviszonyának megszüntetése kapcsán jogtalanul jártak el.
2023 októberében azonnali hatállyal elbocsátották az állásásából Ádám Zoltánt, a Budapesti Corvinus Egyetem docensét, miután etikai vizsgálatot kezdeményezett egy hallgatóval való komoly kivételezés kapcsán.
Bár az etikai vizsgálat során elmarasztalták az ügyben érintett személyeket, az intézmény vezetése mégis Ádám Zoltánt tanácsolta el, indoklásuk szerint azért, mert "nem működött együtt" egy az egyetem által az etikai eljárásokkal összefüggésben indított eljárás során, és nem küldött át bizonyos e-maileket, továbbá "nem megfelelő hangnemet használt' egyes vezetőkkel szemben, és megpróbálta lejáratni az egyetem vezetését az egyetemi nyilvánosság előtt.
A hvg.hu birtokába került belső felmérésben több kérdés is foglalkozott a vizsgabotránnyal és annak következményeivel. Az elégedettségmérést az egyetem dolgozóinak – oktatók, vezetők és egyéb munkakört betöltő személyek – 31 százaléka töltötte ki.
A kitöltők válaszai alapján:
Ezenfelül 80 százalékuk szerint a volt docens elbocsátása miatt az egyetemi dolgozók bármilyen jól látják is el a feladataikat, kevésbé érzik magukat biztonságban, továbbá 70 százalékuk azzal is egyetértett, hogy a dolgozók tartanak attól, hogy hátrány érheti őket, ha felemelik szavukat egyes vezetői döntések ellen.
A válaszok alapján úgy tűnik, hogy a Corvinus tanáraira komoly hatással voltak az elmúlt hónapok eseményei. A válaszadók közül mindössze 43 százaléka nem fontolgatja azt, hogy elhagyja az egyetemet.
Az elnök és a rektor esetében a válaszadók 63 százaléka nem ért egyet azzal, hogy “hozzáértő, jó vezetők lennének”.
A felmérés adatai szerint a vezetők megítélése jelentősen romlott az utóbbi egy évben. Kitérnek benne Dr. Anthony Radev-re, az egyetem elnökére is, akiről 66 százalék úgy gondolja, hogy nem látja el jól a feladatát. Nem sokkal kevesebben (61 százalék) állítják ugyanezt a megbízott rektorról, Szabó Lajosról, aki a tavaly nyáron távozott addigi rektor helyét tölti be átmenetileg.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
