Belső felmérést végzett a Corvinus Egyetem - a dolgozók többsége nem tartja hozzáértőnek a vezetőket, de félnek felszólalni a döntéseik ellen

A Budapesti Corvinus Egyetem éves elégedettség-mérése szerint 5-ből 4 válaszadó etikán alulinak tartja, ahogyan Ádám Zoltán kirúgása ügyében jártak el.

A hvg.hu-hoz anonim módon eljuttatott, a Corvinus Alkalmazotti Tanács hagyományos éves elégedettségmérése lesújtó képet fest az egyetem jelenlegi állapotairól. A válaszadók 81 százaléka gondolja úgy, hogy Ádám Zoltán munkaviszonyának megszüntetése kapcsán jogtalanul jártak el.

2023 októberében azonnali hatállyal elbocsátották az állásásából Ádám Zoltánt, a Budapesti Corvinus Egyetem docensét, miután etikai vizsgálatot kezdeményezett egy hallgatóval való komoly kivételezés kapcsán.

Bár az etikai vizsgálat során elmarasztalták az ügyben érintett személyeket, az intézmény vezetése mégis Ádám Zoltánt tanácsolta el, indoklásuk szerint azért, mert "nem működött együtt" egy az egyetem által az etikai eljárásokkal összefüggésben indított eljárás során, és nem küldött át bizonyos e-maileket, továbbá "nem megfelelő hangnemet használt' egyes vezetőkkel szemben, és megpróbálta lejáratni az egyetem vezetését az egyetemi nyilvánosság előtt.

A hvg.hu birtokába került belső felmérésben több kérdés is foglalkozott a vizsgabotránnyal és annak következményeivel. Az elégedettségmérést az egyetem dolgozóinak – oktatók, vezetők és egyéb munkakört betöltő személyek – 31 százaléka töltötte ki.

A kitöltők válaszai alapján:

  • 88 százalék szerint az egyetemen egyetlen hallgató sem élvezhet kivételezett bánásmódot a szülők hatalmi vagy kapcsolati befolyása miatt,
  • 81 százalék aránytalannak és jogtalannak tartja Ádám Zoltán munkaviszonyának megszüntetését,
  • 80 százalék etikátlan eljárásnak ítéli, hogy azt a dolgozót bocsátották el, aki felhívta a figyelmet egy súlyos szabálytalanságra,
  • 79 százalék az egyetem hírnevét rosszabbnak ítéli, mint egy évvel ezelőtt,
  • 71 százalék az egyetem által nyújtott információkat nagyrészt elégtelennek tartja az ügyben.

Ezenfelül 80 százalékuk szerint a volt docens elbocsátása miatt az egyetemi dolgozók bármilyen jól látják is el a feladataikat, kevésbé érzik magukat biztonságban, továbbá 70 százalékuk azzal is egyetértett, hogy a dolgozók tartanak attól, hogy hátrány érheti őket, ha felemelik szavukat egyes vezetői döntések ellen.

A válaszok alapján úgy tűnik, hogy a Corvinus tanáraira komoly hatással voltak az elmúlt hónapok eseményei. A válaszadók közül mindössze 43 százaléka nem fontolgatja azt, hogy elhagyja az egyetemet.

Az elnök és a rektor esetében a válaszadók 63 százaléka nem ért egyet azzal, hogy “hozzáértő, jó vezetők lennének”.

A felmérés adatai szerint a vezetők megítélése jelentősen romlott az utóbbi egy évben. Kitérnek benne Dr. Anthony Radev-re, az egyetem elnökére is, akiről 66 százalék úgy gondolja, hogy nem látja el jól a feladatát. Nem sokkal kevesebben (61 százalék) állítják ugyanezt a megbízott rektorról, Szabó Lajosról, aki a tavaly nyáron távozott addigi rektor helyét tölti be átmenetileg.

 

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.