A Budapesti Corvinus Egyetem éves elégedettség-mérése szerint 5-ből 4 válaszadó etikán alulinak tartja, ahogyan Ádám Zoltán kirúgása ügyében jártak el.
A hvg.hu-hoz anonim módon eljuttatott, a Corvinus Alkalmazotti Tanács hagyományos éves elégedettségmérése lesújtó képet fest az egyetem jelenlegi állapotairól. A válaszadók 81 százaléka gondolja úgy, hogy Ádám Zoltán munkaviszonyának megszüntetése kapcsán jogtalanul jártak el.
2023 októberében azonnali hatállyal elbocsátották az állásásából Ádám Zoltánt, a Budapesti Corvinus Egyetem docensét, miután etikai vizsgálatot kezdeményezett egy hallgatóval való komoly kivételezés kapcsán.
Bár az etikai vizsgálat során elmarasztalták az ügyben érintett személyeket, az intézmény vezetése mégis Ádám Zoltánt tanácsolta el, indoklásuk szerint azért, mert "nem működött együtt" egy az egyetem által az etikai eljárásokkal összefüggésben indított eljárás során, és nem küldött át bizonyos e-maileket, továbbá "nem megfelelő hangnemet használt' egyes vezetőkkel szemben, és megpróbálta lejáratni az egyetem vezetését az egyetemi nyilvánosság előtt.
A hvg.hu birtokába került belső felmérésben több kérdés is foglalkozott a vizsgabotránnyal és annak következményeivel. Az elégedettségmérést az egyetem dolgozóinak – oktatók, vezetők és egyéb munkakört betöltő személyek – 31 százaléka töltötte ki.
A kitöltők válaszai alapján:
Ezenfelül 80 százalékuk szerint a volt docens elbocsátása miatt az egyetemi dolgozók bármilyen jól látják is el a feladataikat, kevésbé érzik magukat biztonságban, továbbá 70 százalékuk azzal is egyetértett, hogy a dolgozók tartanak attól, hogy hátrány érheti őket, ha felemelik szavukat egyes vezetői döntések ellen.
A válaszok alapján úgy tűnik, hogy a Corvinus tanáraira komoly hatással voltak az elmúlt hónapok eseményei. A válaszadók közül mindössze 43 százaléka nem fontolgatja azt, hogy elhagyja az egyetemet.
Az elnök és a rektor esetében a válaszadók 63 százaléka nem ért egyet azzal, hogy “hozzáértő, jó vezetők lennének”.
A felmérés adatai szerint a vezetők megítélése jelentősen romlott az utóbbi egy évben. Kitérnek benne Dr. Anthony Radev-re, az egyetem elnökére is, akiről 66 százalék úgy gondolja, hogy nem látja el jól a feladatát. Nem sokkal kevesebben (61 százalék) állítják ugyanezt a megbízott rektorról, Szabó Lajosról, aki a tavaly nyáron távozott addigi rektor helyét tölti be átmenetileg.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
